Nagykörút Blog

Jelent még nekünk bármit is a nagykörút?

Interjú a Budapest100 programkoordinátoraival

2016. január 25. - nagykörút_blog

Amikor nevet próbáltam találni a blognak, akkor ezer dolog kavargott a fejemben, hogy én mit szeretnék mondani, és hogy ezt hogy lehetne a legjobban, legtömörebben, legemlékezetesebben kifejezni. Mert ugyebár egy rossz névadás is elég, hogy félig lekanyarodj a digitális országútról. Aztán csend lett, és megszólaltak az égi harsonák. Hát persze, a nagykörút. Megnéztem, nem volt foglalt, nem kellett plagizálni, lopni, nem kellett bejegyezni a nagykorutblog001.blog.hu-t, és nem kellett létrehozni Facebookon a Nagykörút Blog (official) oldalt.

A Mártírok útja Margit körút közelében nőttem fel, ami még szintén a nagykörút, noha azt főleg Pesttel azonosítják. A nagykörút átszeli és elválasztja a várost, más belül lenni, és más kívül. Amióta pedig (szinte) éjjel-nappal jár a négyeshatos (hála az égnek), azóta még inkább egy állandóan világító ütőér Budapest karján.

Vagy nem? Csak én látom máshogy a Vígszínházat, a ferencvárosi részre eső sexshopokat, a dönereseket, azt hogy erre az Almásy tér, amarra a Mikszáth tér hívogat? Viszonyulási pont még a nagykörút? Jelent bármit is azon kívül, hogy X négyzetméternyi aszftaltról beszélünk, ahol amúgy a sárga villamos is jár?

Az idén is megrendezésre kerülő Budapest100 erre is keresi a választ. A sorrendben hatodik BP100 egyben az első tematikus kiadás. Többek között erről is beszélgettem Libárdi Juliannával és Szerencsés Ritával, a Budapest100 programkoordinátoraival, miközben az asztal másik felén épp a honlap átalakításáról ment az ötletelés.

bp100-nagykorut-banner.jpg 

– N. B.: Tulajdonképpen hányan is csináljátok a Budapest100-at, és van ennek valamilyen szervezeti kerete?

Idén ketten vagyunk programkoordinátorok (eddig egy ember végezte ezt a munkát), van egy önkéntes koordinátor, két kutatási koordinátor, három kommunikációs koordinátor, és az ötletgazda Tamási Miklós. Nincsen külön „Budapest100” egyesület bejegyezve, ha ilyesmire gondolsz, az egészet a Kortárs Építészeti Központ fogja össze. Rajtuk keresztül indulunk pl. pályázatokon.

– N. B.: Mit tanultatok, hogy jött az életetekbe a BP100, hogyan kötődtök a városhoz?

Julianna: művészettörténészként fogok végezni, négy éve keveredtem bele a BP100-ba mint önkéntes, aztán a következő évben már önkéntes koordinátor voltam, és így tovább. Pomázi vagyok egyébként :)

Rita: a MOME-n tanultam művészetmenedzsmentet, ott is dolgozom az Építészeti Intézetben. Szintén négy éve kezdtem el én is dolgozni a BP100-on, rögtön koordinátorként. És ha már szóba került, én pedig székesfehérvári vagyok :)

bp100-nagykorut-banner2.jpg

– N. B.: Az első tematikus BP100. Miért tematikus, miért most?

 Már tavaly, a jubileumi ötödik BP100-on kísérletet tettünk rá, hogy lezárjuk a százéves tematikát, több okból is. Egyrészt ami egykor kiemelte, különlegessé és megjegyezhetővé tette a fesztivált, az hirtelen kicsit megkötéssé vált. Több ház is jelezte, hogy lecsúszott a jelentkezésről, de jövőre már nem lesz százéves, úgyhogy tavaly úgy döntöttünk, hogy a régiek is  „újrázhatnak”. Ahogy egyre népszerűbb lett a program, úgy jelentkeztek egyre többen.

– N. B.: Ez számokban hogy néz ki?

Az első két évben kb. 30-40 ház csatlakozott a fesztiválhoz, aztán ez a szám felment 60-ra, tavaly pedig 50-60 között mozgott. Ez a minimum, ezt idén is szeretnénk tartani, a 60+ pedig az ideális lenne. Viszont ezt nem lehet tartani, ha szigorúan vesszük a százéves tematikát. Továbbá be kell látnunk, hogy minket a sajtó „tart el”, úgy értve, hogy mi ezt lelkesedésből és szeretetből csináljuk, nincs külön pénzünk hirdetni. A kemény magot leszámítva, akik tudják mi az a BP100, és szeretik is, meg kell szólítanunk új embereket. Viszont sajnos az már kevés, hogy „ismét százéves házak ünnepe lesz Budapesten”, kell valami, ami újra megüti a sajtó és az emberek ingerküszöbét. Mi is szerettünk volna megújulni, és a nagykörút tematizálásával szakmai érdeklődést is próbálunk generálni.

– N. B.: Miért pont a nagykörút?

A nagykörút Budapest egyik emblematikus része, de kérdés, hogy jelent nekünk még bármit is? Mire akarjuk használni? Miért olyan, amilyen? Urbanisztikai és szociológiai kísérlet ez az egész. Számos hipotézis és kérdőjel veszi körbe a város eme részét, amikre szeretnénk válaszokat kapni, vagy legalább beszélni róla. Miért a 9. kerületben kulminálódnak a sexshopok, miért az Oktogon környéke van tele esküvői ruhaboltokkal? Mi változott a hetvenes évek óta, hol a helye a nagykörútnak a mai városszövetben? Milyenek a lakóközösségek, miért laknak kevesen a körúton? Hol a helye a biciklisnek, a babakocsisnak, a mozgássérültnek a nagykörúton?

Furcsának hangozhat, de ha sikertelen lesz idén a fesztivál (amire most nem számítunk), akkor az már önmagában is egy állítás arról, hogy milyen állapotban van a nagykörút.

bp100ff.jpg

– N. B.: Ahogy mondtátok, egyre kevesebben laknak a körúton, van helyettük jó sok iroda. Velük mi a helyzet?

Irodákkal hol egyszerűbb, hol nehezebb tárgyalni, mint lakóközösségekkel. Egyrészt könnyebb, mert ha teljesülnek az elvárásaik, akkor belemennek. Másrészt pedig nehéz, ugyanis ők sokszor megjelenést, reklámot, mondhatni „profitot” akarnak ebből az egészből, és nem értik meg igazán, hogy mi a fesztivál lényege. Magyarországon sajnálatosan gyenge a cégek társadalmi felelősségvállalásának (CSR) a kultúrája, így pl. csak akkor rendeznek egy ház lakóinak pikniket, vagy bármilyen közösségi rendezvényt, ha ez a piaci érdeküket szolgálja. Nem látják azt, hogy ezeknek a jelentősége jóval nagyobb, mint hogy egyszerű kiadás-bevétel szemlélet felől értelmeződjék.

– N. B.: Hogy kell elképzelni a szervezést? 

A 2016-os BP100 életciklusa még tavaly nyáron kezdődött el, októbertől intenzívebbé vált, januártól áprilisig pedig halál van. 260-as listával indulunk, ennyi épületet/intézményt szeretnénk felkeresni, pontosabban az önkénteseink, akik fantasztikusan sokan vannak. Idén másfélszer többen jelentkeztek, mint tavaly. Ez 340 embert jelent, amiből persze nem marad meg mindenki, de ha hozzávesszük a 40 fős kutatói és 25 fős önkéntes fotós csoportot, akkor elmondhatjuk, hogy 400 ember dolgozik azon, hogy idén is egy jó fesztivállal legyen gazdagabb a város.

Házaknál van, hogy a közgyűlés szavazza meg, hogy csatlakoznak a programhoz, van, hogy egy „erős ember” veszi rá a közösséget, hogy érdemes belevágni. Intézmények és irodák esetében pedig ld. fent, hogy milyen problémák merülhetnek fel.

– N. B.: Mi nektek a nagykörút Budapesten?

Julianna: nincs hozzá kötődésem. Érintem, de mindig csak áthaladok rajta, nem cél. Vegyes benyomásaim vannak. Talán az összetettsége miatt lehetne szerethető.

Rita: nem vagyunk romantikusok, hogy egy csapásra megváltozik minden a nagykörúton ettől a fesztiváltól, de persze tárgyalunk önkormányzatokkal. A fővárosnak van egy portál projektje (földszinti homlokzat), terézvárosban erre elvileg vannak már tervek, azonban nincs „Nagykörút Terv”, projekt, akcióterv, mint a Budapest Szíve program, vagy a Corvin-negyed. Próbálunk hatni a döntéshozókra, reméljük szakmai vitát is sikerül rendezni a fesztiválon. Már az siker lenne, ha behoznánk a köztudatba a nagykörutat, mint városrészt, ami több annál, mint hogy ott jár a négyeshatos.

– N. B.: Milyen lenne számotokra az ideális nagykörút? (Nagy csend, egymásra néznek)

Rita: vágyam sincs a nagykörúttal kapcsolatban, mert a helyzetből adódóan nem is lehet. Nem ringatom magunkat hiú ábrándokba.

Julianna: mivel benne vagyunk, nagyon nehéz elvonatkoztatni attól, amit látunk. Nem tudunk álmodozni, mindig a következő feladatra koncentrálunk, pl. a soron következő hétvégi önkéntes találkozóra.

Persze elsüthetnénk olyan hívószavakat, hogy élhetőbb, zöldebb, forgalomcsökkentett, de ennek most így nem sok értelmét látjuk.

bp100-nagykorut-banner3.jpg

– N. B.: Hogy lehet titeket támogatni?

Önkéntesünk már van bőven, köszönjük szépen, többen most már ne jelentkezzetek. Aki idén lemaradt, az jövőre jelentkezhet. Így is nagy kihívás lesz elirányítani ezt az óriási csapatot. :)

Fölösleges kertelni: leginkább pénzzel. Szeretnénk egy jobb, nagy adatbázissal rendelkező, szűrhető és kereshető honlapot létrehozni, azonban attól, hogy mi ezt a feladatot önkéntesként végezzük, a fejlesztő nem fog nekünk ingyen dolgozni. Sokszor reklamálnak nálunk az emberek, hogy nem jutottak be egy házba, mert regisztrálni kellett. Ezek az emberek nehezen gondolnak bele, hogy rengetegen dolgoznak rajta hónapokon keresztül önkéntesen, így nem feltétlenül elvárható, hogy olyan szolgáltatást nyújtsunk, mint amiért más helyzetben fizetni is hajlandóak lennének.

Felmerült, hogy mi lenne, ha belépőssé tennénk a programot, de ez ellenkezett a Budapest100 alapértékeivel, ezért levettük a napirendről, mert pont a nyitottság és az elérhetőség az egész fesztivál üzenete.

A fesztivál megrendezéséhez 1.200.000 forintra van szükségünk, és minden adományért hálásak vagyunk, ill. a támogatásért cserébe BP100 képeslapot, hűtőmágnest, vászontáskát, jegyzetfüzetet adunk cserébe. Dolgozunk azon, hogy ezek a promóciós termékek külön is megvásárolhatóak legyenek.

Támogassátok a rendezvényt, ha szeretnétek idén és jövőre is Budapest100-at, ami nélkül szerintem sokkal szegényebb lenne ez a város. Legálisan mégis jobb belógni házakba.

Az interjú végén mind az öten kijöttünk a Király utcára. Az egyikük majdnem a Deák felé indult el, de aztán engedett a nyomásnak, és mind a nagykörút felé indultunk el.

A bejegyzés trackback címe:

http://nagykorut.blog.hu/api/trackback/id/tr978302716

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.