Nagykörút Blog

Az első bejegyzés

2014. szeptember 01. - nagykörút_blog

Mint fent, az első. Lehetne nagy kezdőbetűkkel is, de nem biztos, hogy ezzel többet mondana, mint amit egyébként. Mégis, az első poszt mindig meghatározó – egy ideig –, ami kikerül a blog leírásba, kályha, amire lehet építeni, alap, ahonnan elindulunk.

A vicceskedés mellett azonban valami végtelenül egyszerű dologról lenne szó. Adott egy blogger, adott egy téma, a város, Budapest, a városom. Amit szeretek, szépségével és fájdalmával, kutyaszarával és házmesterkedéseivel. Itt otthon érzem magam.

Volt szerencsém sok nagyvárosban járni a világban, egy másikban (lesz még róla szó) éltem is pár hónapot. Szerintem mégis Budapest az egyik, ha nem a legjobb hely a világon. Budapest jobb hely akar lenni, mint Magyarország. Elég durva (és jó) mondat, nem emlékszem, hogy én találtam ki, vagy átvettem. Majd jelentkezzen, aki magáénak tulajdonítja (vannak ötleteim honnan van, de most itt nem írom le), addig használom, meg valószínűleg utána is, csak teszek majd macskakörmöt meg zárójelet. Provokál? Persze.

Nagykörút. Valahogy abból az előző mondatból jött, hogy ez legyen a blog címe. Egyes politikusaink visszatérő mantrája, hogy a bunkó pesti nem lát a körúti döneresen túl. (Ebben is, mint mindenben, van némi igazság.) Azonban az, ahogy, és azok, akik mondják, arra kényszerített – a mágikus ökolokalitáson túl –, hogy még inkább ragaszkodjak ahhoz, amit magaménak érzek, és azt mutassam meg. Azt kéne felfogni, hogy ami az idézőjeles nagykörúton belül van, abban benne van minden ebből az országból, sűrítve. Ráadásul a dolog tágítható. Gondolkoztam rajta, hogy ráhúzom a körutat a Kárpát-medence térképére, hogy mint a hegyek a medencét, úgy karolja át, elférvén benne mindaz, amiről azt hihettétek, hogy ki akarom zárni.

Egy gyors szó még a politikáról, mert az remélhetőleg kevés lesz: a kinyúlt kardigán kommandó (elmúltnyócév) és a pörköltszaft pecsétes atléta kör (mostaninyócév) max. a kakasülőn foglalhat helyet, itt nem ők a főszereplők. Inkább rugózzunk azon a ordító generációs törésen, ami egyre látványosabb.

Mi lesz? Reblog helyett személyesség. Egyszerűen érthetetlen, hogy hogyan mehetett el ennyire a magyar netes sajtó a reblog, retweet, regram, repost irányába. Persze tudom, mindent leírtak már, lefotóztak, megettek, elsírták, örültek neki, de ezt most én is meg fogom tenni. Máshogy vagy ugyanúgy, majd eldől. Nem lesz állandó bejelentkezés a Gasztrokézműves Rombisztró Delikát Street Sky Food Teraszból, csak akkor, ha úgy érzem, hogy megfogott a fent említett műintézmény. Mivel azonban Magyarországon vagyunk és az ingyenebéd felé történő entropikus mozgás meghatározó erővel van jelen, ezért üzenem__________-nak/nek, igen, van az a pénz!

Direkt amatőr a megjelenés, nem vagyok se profi fotós, se grafikus, tartalmat szeretnék adni, szöveget. A minimalista gagyiság egy ideig biztos meg fog maradni.

A többi majd kiderül.

A bejegyzés trackback címe:

https://nagykorut.blog.hu/api/trackback/id/tr316651615

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.