Nagykörút Blog

Három és fél kilátó Budán

Árpád, József, Mansfeld, Gül Baba

2014. szeptember 29. - nagykörút_blog

A második kerület sok szempontból különleges és összetett része a fővárosnak. Megtaláljátok itt a slusszkulcspörgető OKJ-t végzett vállalkozókat, a kádári nyugdíjas hadosztályt, a szenvelgő művészeket és értelmiségieket, vannak slumosodó részek is, és igen, felelős államférfiak/asszonyok hada is lakja ezt a városrészt. És persze teljesen normális átlagemberek. De most nem erről lesz szó, hanem arról, hogy ha nem is szereted épp Budát, egy dolog miatt mindenképp meg fogod: a kilátás miatt.

Három és fél kilátót - azért fél, mert a Gül Baba türbe szinte már olyan, mint a Margit körút balkonja - fogunk most végigjárni, vertikálisan fentről lefele, ereszkedve. A pocsék nyári időjárás után végre van remény egy hét kellemes őszi időre, úgyhogy kár lenne kihagyni a lehetőséget. Arról nem is beszélve, hogy az őszi napfény egész más, így a város is más színben tűnik fel, mint nyáron vagy tavasszal. 

A kilátók mindig remek alkalmat adnak a romantikára vagy a depresszióra, esetleg ezek bohém vegyítésére, úgyhogy ebből a szempontból is vizsgálni fogjuk a helyszíneket.

Árpád-kilátó

árpádkilato.png

Megközelíthető erdőn keresztül oldalról/hátulról, ill. az alatta lévő utcából, szemből, ahova akár kocsival is be lehet hajtani. Fontos szempont lehet, ha pl. nem akarsz megizzadni, vagy nem akarod, hogy a másik megizzadjon.

Depi-méter: jó. De főleg azért, mert ott az erdő, ahol merengve lehet vonulni, miközben az ember az élet hiábavalóságáról gondolkodik, olyan bölcsészesen. Ugyanis maga az épület is olyan, mint egy játékvár, ami nem a szomorúságot juttatja az ember eszébe, és általában mindig van fent valaki, népszerű kilátópont.

Romi-méter: ha mindkét résztvevő szeret kirándulni, akkor ideális, egyébként pedig közepes, hisz ott az erdő, mozogni kell, bogarak vannak, és egyáltalán, a legközelebbi pláza vagy 200 méterre található!

IMG_1070.JPG

A kilátásra viszont nem lehet panasz:

P1010041.JPG

Úgymond a lábunk előtt hever a város.

P1010039.JPG

 

József-hegyi kilátó

józsefhegyikilato.png

Nagyot jövünk lefele, és innen tkp. a hátralévő helyszíneket akár együttesen egy 20 perces sétával be lehet járni. Ahogy közeledünk a városhoz, úgy lesz a tájképből egy egyre kézzelfoghatóbb valami. („Á, csak egy makett!”) A helyszín könnyen megközelíthető kocsival, közösségi közlekedéssel, tandemmel, lábon.

Depi-méter: ld. a képeket, kell még valamit mondanunk?!?

IMG_1001.jpg

Még jó, hogy Budán úgy az épített, mint a természeti környezetre egyaránt figyelnek a polgárok.

IMG_0999.JPG

Romi-méter: ha el tudunk tekinteni attól, hogy lefele nézzünk, akkor a kilátás megint pazar, és jó eséllyel lehet kifogni olyan időszakokat, amikor épp nincs senki a kilátóban. A legjobb telek a közvetlenül mellette lévő Vízműveké, amit viszont kutyákkal őriztetnek. Ahogy megyünk bele az őszbe, és kopaszodnak a fák, úgy a városból is többet látni.

P1010002.JPG

Menjünk tovább lefele:

P1010003.JPG

 

Mansfeld Péter park

mansfeldpark.png

Ha jót akartok, akkor a Bolyai utca felől közelítitek meg a volt Világifjúsági parkot, tetszetős platánsor keretezi az utcát.

IMG_1007.jpg

Romi-méter: jó. Csak a hideg és kényelmetlen vas padokat kell kibírni, de innen tényleg már kéznyújtásnyira van a város, azaz könnyedén át lehet ruccani bárhova máshova, de az embernek mégis megvan a kiszakítottság érzete is.

Depi-méter: alacsony, még annak ellenére, hogy itt van az alábbi szobor, és az ábrázolt alak története sem a magyar törénelem legszebb lapjait idézi.

P1010017.JPG

Nem szeretem ezt a szobrot. Akkor már sokkal inkább Melocco Miklós szobra a vár tövében. Mindjárt meg is mondom, hogy miért.

P1010018.JPG

Értem én a koncepciót, én mindent megértek. Diszharmónia, végső kiszolgáltatottság, megalázottság, tisztaság stb. Mégsem érzem megszólítva, megrázva, felkavarva magam. Pedig nem gondolom úgy, hogy, különösen az ilyen szintű tragédiák alapvetően hidegen hagynának. Nekem ez az emlékmű terpeszkedő, erőszakos. Mintha az egész park az övé lenne, és tüntetően kiáltja az arcunkba, hogy emlékezz! Kiáltaná, ha nem szegeződne rögtön a szemünk a panorámára. Budapesten, ahol olyan kevés és jól kihasznált szabad tér van, szerintem rossz döntés volt ezt a szobrot ide helyezni. De mindenki döntsön maga, nézzétek meg a két különböző emlékművet.

 

Gül Baba türbéje

gülbaba.png

Végül az egy ráadás, a Mansfeld parktól 5 perces sétára sem lévő muszlim zarándokhely, ahova tényleg meglepően sok török jár.

IMG_0602.jpg

Itt már benne vagyunk a városban, úgy érezhetjük magunkat, mint ha hordóra álltunk volna a tömegben.

P1010019_1.JPG

Jóformán azt is lehet hallani, ha tüsszent valaki a hídon.

P1010027.JPG

Itt már hív Budapest, hogy bár nem rossz a látvány, de azért csak nem ott akarsz héderezni egész nap? Nem érdemes ellenállni, menjünk vissza a városba, még ha egészen eddig is pont ott voltunk.

A bejegyzés trackback címe:

https://nagykorut.blog.hu/api/trackback/id/tr306740081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.