Nagykörút Blog

A Hajós

2014. december 10. - nagykörút_blog

Már volt szó Guttmann Arnold teljesítményéről, de most következzen egy igazi szubjektív bejárása a Hajósnak. Nem építészetről lesz szó, hanem arról, hogy én milyen szemüvegen és klóros vízfátyolon keresztül látom ezt az épületet, és mit jelent nekem.

A legjobban a végletes kettőség jellemzi az uszodát. Belépsz az aulába, ahol márványtáblákról néz le rád a nagybetűs teljesítmény, a bajnokok névsora. Aztán odalépsz a pénztárhoz, és rád köszön a 21. század.

img_1750.JPG

"Kezit csókolom, zóna adag van?" "Mit rakott már megint ki a Terike, lesz zsákbanfutás a hétvégén a nagyréten?"

Mi ez a társasházi üzenőfal? Mi ez a restis éttermi menüsor? Vettem a bátorságot, és megkérdeztem a vezetőséget, hogy esetleg talán vajon van lehetőség egy olyan forradalmi, progresszív újítás bevezetésére, hogy azt a papírfecnit beszkennelik, és felteszik a honlapra? Nagyon korrektek és udvariasak voltak, azonnal válaszoltak, hogy sajnos nem lehet, mert annyi igénynek kell megfelelnie az uszodának, hogy a medencefoglaltság dinamikusan változik.

Semmi baj, megyünk tovább. A kabinosok, mint ahogy már írtam, pont olyanok, mint húsz éve, vagy mint az uristen@menny.hu-ban, több mondanivalóm ezzel kapcsolatban nincs. Beléptél, elfoglalod a kis szekrényedet, ami itt nem aranyos jelző.

img_1883.jpg

Mértéknek ott egy fél literes üdítős flakon. Igen, ez bizony nem ingnek való vidék. Csodálatba vegyült tisztelettel figyelem, amikor öltönyös férfiak próbálják européer módon elhelyezni ruhaneműiket ebben a térben. Én, beletörődve a valóság vasakaratába, kockába tömörítek, mint a szeméttelep. Különösen most, télen, kabáttal.

Nem tudom, hogy van még a világon hely, ahol ilyen bedobós (20 forint!) gépek adják neked kb. 2-3 percre a villamos áramot, amivel a hajadat száríthatod.

img_1884.jpg

Már ha működnek, meg hoztál magaddal hajszárítót (visszacsatolás: kockára tömörített cuccok a kabinban), mert az ugye nincs.

img_1885.jpg

Voltak ilyen fölülről meleg levegőt fújó gépek, de azokat októberben (!) leszerelték. Amikor megkérdeztem a kabinosokat, hogy visszahozzák egyszer őket, akkor az volt a válasz, hogy nem tudják. Amikor tovább néztem, akkor rögtön jött a fel nem tett kérdésre a válasz: 'nem tudom megkérdezni, mert a műszakisoknál nincs telefon.' Oké, semmi gond, menjünk be az uszodatérbe.

img_1874.JPG

Azért privát botanikus kertet nem kértünk, de sok jó moha kis helyen is elfér.

Mégis mi a fenének járok akkor ide? Egyrészt még mindig sajnálatosan kevés uszoda van Budapesten, másrészt, és ez a fontosabb: én is itt tanultam meg úszni. Valamikor a rendszerváltás zavaros évei előtt, vagy közben? Már összekeverednek az emlékek, de ott jegyeztük el egymást a medencével, amikor az edzőnk, némi oldschool pedagógiával, úgy próbált minket a vízbe csábítani, hogy egész egyszerűen bevágott egy húszast a 5 méter mély benti toronyugró medencébe. Abból bőven kijött akkor egy gombóc fagyi, ha szerencséd volt, édes tölcsérben. Olyan három méter mélyen jártam, amikor a puncsfagyi mellett megjelent a nyomás is a fejemben, de vigyorogva felhoztam a fémpénzt.

Még jobban akkor szerettem meg az úszást, amikor nyiladozó értelmem felfogta, hogy Egerszegi, Czene, Darnyi, Rózsa és a többiek leúszták a világot. Egyértelműen hősök voltak ők egy gyereknek, így nekem is, és azt se felejtsük el, hogy a vívás után az úszás a legeredményesebb magyar olimpiai sportág. Vízben jók vagyunk.

A Margitsziget egyébként is egy remek köztes hely, igazából a Dunához tartozik, nem is Budapesthez. A Hajós pedig egy sziget a szigeten, ahol megszűnik a tér-idő kontinuum, és az uszoda a saját törvényei és szokásai szerint működik.

img_1766.JPG

Ahol bent a megcsodálhatod, ahogy hajtják a kis 3-5 éveseket, és akik félelem nélkül rohannak a csúszós talajon, ahol te felnőtt fejjel már háromszor elestél volna.

img_1866.jpg

Ahol mindig izgalmas, hogy a HUN vajon egy új Gyurta Dánielt, a cápás úszósapka pedig egy második Hosszú Katinkát rejthet.

Télen persze a szürkeség dominál, de ez nem azt jelenti, hogy ne lenne némi móka a levegőben.

img_1879.JPG

Lehet pl. dzsengázni a legó "napozóágyakkal".

img_1876.JPG

A részleteket is érdemes megfigyelni, mert nem mindig elszomorítóak.img_1870.JPG

Az ókori görög színház karzatának enyhén módosult változata is megvan itt. Szinte várod, hogy mikor lép elő a semmiből valaki egy harsonával vagy egy homokórával.

A Hajós egyszerre magasztos és alantas, pompás és visszataszító, ahol slendriánság és világraszóló eredmények megférnek barátságban. És télen sincs mindig sötét.

img_1834.jpg

Ahol japános tablóképet kapunk a kilométerek mellé.

img_1836.JPG

Végül veszünk valami szénhidrát+cukorbomba péksütit a büfében, és összességében volt olyan az élmény, hogy visszajárjunk hetente is, vagy épp már huszonöt, vagy ötven éve.

A bejegyzés trackback címe:

https://nagykorut.blog.hu/api/trackback/id/tr956967699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.