Nagykörút Blog

Egy üveg borral a várban

2015. augusztus 07. - nagykörút_blog

Tegnap volt az Egy üveg borral a várban 2. Ugye ti is találkoztatok már Facebookon olyan eseménnyel, amit számos ismerősötök visszaigazol, sokszor csupán kényszerből, mert menő "ott" lenni, és ciki kimaradni. Nem kell ezt túldimenzionálni, mert egy egészséges személyiséggel rendelkező ember szerintem nem enged az ilyenfajta olcsó frusztrációnak. Mindenesetre érdeklődve figyeltem, ahogy egyre több és több ismerősöm Going-olja az Event-et, és amikor már 13 ezren (!) igazolták vissza, elkezdtem magamban mosolyogni, hogy mi is lesz, mi lehet ebből az egészből. Utoljára talán politikai gyűlések alkalmával volt ilyen tömeg a várban.

uvegbor.jpg

Persze, tudjuk, hogy ha egy Facebook esemény virtuális résztvevőinek a 20%-a megjelenik a fizikai eseményen is, akkor állunk közel a valósághoz. Na de ácsi, az még mindig 2.600 ember! Épp volt otthon egy jófajta villányi gyöngyöző rozém, ajándékba kaptam, ideális a nyárhoz. Nosza, nézzük meg a társadalmi kísérletet (igen, némi szarkazmussal). Nem ragozom túl a dolgot, előrebocsátom, hogy remekre sikerült, és minden előítéletemet felülírta. Nem mint ha nem lettem volna korábban Budapesten vagy külföldi nagyvárosban hasonló eseményen, de fontosnak tartom, hogy leírjam miért tartom ezt elsősorban Buda, tágabb értelemben pedig az egész város szempontjából pozitívnak.

Korábban még szerettem volna egy olyan sorozatot a blogra, hogy "Budán nincs semmi", ahol próbáltam volna megcáfolni azt a tételt, hogy Budán alszanak, Pesten meg élnek az emberek. Az élet azonban mást mutatott, tisztelet a kivételnek (vannak szerencsére), de ha van is valami Budán, akkor az is inkább ne lenne, vagy minek? Hogy bezárjon este 9-10-kor, hogy drágán adjon silány vagy csupán átlagos szolgáltatást? És ha netalán ebből megpróbálna valaki kitörni, akkor megjelenik az illetékes polgármester, házmester, öregnéni, és először fenyegetőzik, majd büntet, végül bezár. Mert Budán nyugi van, itt tisztességes emberek élnek, tessék szépen átmenni Pestre, lakjátok le azt!

Mondanom sem kell, hogy rosszul vagyok ettől a mentalitástól, ami a tökéletes félreértése annak, hogy hogyan kellene egy városnak működnie. Nagy szükség lenne a decentralizálásra ezen a téren is, hogy felismerjék végre: az nem működik, hogy a város egy része a sikátor, aminek kirúgjuk az oldalát, majd szépen odébb megyünk a tett helyszínéről, ahol csend van, békesség és nyugalom. Van baj, de erről majd talán máskor, most inkább arról, hogy miért volt jó, hogy végre Budán, ráadásul a várban volt egy teljesen alulról jövő, webkettes, "amatőr" program (rendezvénynek nem nevezném).

Olyan 8 óra magasságában érkeztem meg, a Hunyadi János út felől indítottam a csúcstámadást. Láttam, hogy a lépcsőkön már el-elszórva üldögéltek párok, társaságok, egy vagy több üveg borral, és jól érezték magukat. Napoztak, beszélgettek, zenét hallgattak. Nem kezdődik rosszul. Felértem a Mátyás templomhoz, ahol szépen zajlott az élet: a szokásos esküvői fotózás 33 fokban, izzadó, ám rendületlenül kitartó ifjú párral, üvegből sört vedelő punkokkal, és unatkozó közteresekkel. Néztem, hogy hol vannak az emberek? Aztán csak meglettek.

img_3363.JPG

img_3364.JPG

Nem tudom mikor láttam utoljára ennyi fiatalt itt, ahogy csak ülnek, kicsit izzadtan, de boldogan, a fűben heverészve, vízipipázva, borozva (volt, aki sörözött!), közben gitárzene szól, gyerekek futkorásznak. Nem volt hippi a parti, inkább olyan, mint amilyennek meghirdették: őszintén kötetlen. Mikor voltatok utoljára a várban egyáltalán? Hát ilyen formában? Ezért volt különleges ez az esemény, mert a város újra-birtokbavételéről szólt, arról, hogy hogyan lehet máshogy használni és szeretni bizonyos elfáradt, vigyázállásos funkcióba kényszerített köztereket. Emlékszem, valaki azon panaszkodott egy fórumon, hogy a párnacsata nap "megalázta" a Hősök terét. Mert ott csak szalonkabátban lehet könnyesen megemlékezni? Ad még nekünk valamit a vár, vagy csak a turistáknak tartjuk fent, meg arra, hogy néha odaszervezünk egy randit?

Nem volt "nemzeti" a buli, mint a dohánybolt vagy az adóhatóság, de azért mégis elég jól elvoltunk Szent István lovasszobra mellett, világörökségi területen. Budapestiek jöttek borral, fényképezővel, piknikes kosárral, és egyszerűen élvezték a saját városukat. (Újra)felfedezték, hogy a Halászbástya panorámája még mindig pazar. Valaki a születésnapját ünnepelte épp, majd a "Happy birthday" után mindenki megtapsolta a közelben. Bornyitót adtak egymásnak ismeretlenek, majd koccintottak. Volt, aki üvegpoharat is hozott.

img_3366.JPG

Az estébe belekarmolván azért előjöttek a szokásos problémák, miszerint nincs elég mosdó, nincs elég kuka, a közteresek is jobban emberkedtek, de nem volt elviselhetetlen a dolog. Lehet, hogy kiélezett volt a szituáció, mert ennyi ember nem szokott itt lenni egyszerre, ennyi ideig, de rámutatott arra, hogy a magyar állam és az önkormányzatok alapvetően nem feltételezik, hogy az állampolgárok huzamosabb ideig használja a köztereket. Némi rosszindulattal úgy is fogalmazhatnánk: ne is használja nagyon, vagy legalábbis legyen kedves úgy, ahogy mi gondoljuk.

Nos, én máshogy szeretném. Erre volt egy szuper program a tegnapi borozás a várban, minden gyermekbetegségével együtt. Legyen még, csak rajtunk múlik.

A bejegyzés trackback címe:

https://nagykorut.blog.hu/api/trackback/id/tr187688340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.