Nagykörút Blog

Professzionális örömzene, nemzetköziesítve, Pesten = Cosa Polska

Interjú Robert Dakowiczcal, a Cosa Polska zenekar alapítójával

2015. november 19. - nagykörút_blog

Előfordult már veletek, hogy lementetek úgy egy koncertre, hogy csak fél füllel hallottatok már egy zenekarról, akit ajánlott valaki, aki hallotta hogy…na egy kicsit hasonló történt velem október végén, amikor elmentem meghallgatni a Cosa Polskát a Pótkulcsban. A címszavak meg az ajánló jó volt, hát miért ne. Rég volt ilyen jó koncertélményben részem. Sokan voltak, de mégis remekül szóltak. Hosszasan játszottak, mégsem voltak unalmasak. Számos zenei stílust vonultattak fel, de nem merült fel bennem, hogy ezek ütnék egymást. Direkt nem linkelek be Youtube videókat, bár nézzétek meg, ha tájékozódni szeretnétek (+ Soundcloud). Ha szereted a latin, a swing és a folk keveredését, kiegészülve még egy csomó mindennel, akkor tessék szépen elmenni egy koncertjükre, amiből tudtommal már csak egy darab van idén!

Előtte azonban olvassátok el az alapítóval, Robert Dakowiczzal készült interjúmat. A képek a Facebook oldalukról vannak.

10845775_521247321311614_6435921761548703756_o.jpg

- N. B.: 2013 nyarán alakultatok, ami azt jelenti, hogy hétről hétre játszottatok a Krimóban. Miért a Krimó?

Még egy másik bandával, a Polish Coffee együttessel kezdtem el játszani a Krimóban. Aztán annak vége lett, mindenki ment a maga útjára, alapítottam egy másik bandát, majd ugyanott játszottunk tovább. A bár elhelyezkedése és atmoszférája jól illett az új banda nemzetközi zenei stílusához, és nagyon sokféle embert vonzottunk be, akik igazán jót buliztak a zenénkre. Az nagyon jó koncertek voltak.

- N. B.: Azt írjátok, hogy számban és képességekben is nőttetek. Hogy nézett ki az eredeti felállás, kikkel és hogyan bővültetek?

Kezdetben Dávid basszusgitáron, Lili szaxofonon, Peter gitáron én pedig harmonikán játszottam. Volt, hogy nem volt ott mindenki, volt, hogy csak Lili és én játszottam. Akkor egyszer csak jött két spanyol srác, Carlos és Germán, majd Judit, a dobos, Tíme a klarinéttel és Máté, egy másik dobos. Néha én kértem fel embereket, hogy csatlakozzanak, máskor ők jöttek oda hozzánk a koncert végén, hogy szeretnének velünk együtt zenélni. És volt még Valentin, egy francia szaxofonos. Mindig is szerettük a beugró embereket és a meglepetés zenészeket a koncertjeinken. Voltak, akik azóta kiszálltak a bandából. A három legújabb tagunk Gergő, aki szintén dobos, Laca tenor szaxofonon és Fernando, a trombitás.

11402451_594357830667229_5627084512841412109_o.jpg

- N. B.: Lengyel, spanyol, amerikai, magyar ­– hogyan találkoztatok, mi hozott össze titeket? Hogy kerültetek Budapestre, ki mióta van itt?

Kb. 8 éve élek most már Budapesten. Két okból érkeztem, miután elvégeztem Kanadában az egyetemet: hogy megismerjem a híres lengyel-magyar barátságot, és mert érdekelt a balkán- és cigányzene. Ezalatt az idő alatt számos magyar és nem magyar zenésszel találkoztam, különböző bandákban játszottunk együtt, dzsemmeltünk bulikon, vagy épp az utcán. Carlos kb. 5 éve van itt, tanulni jött és aztán itt maradt. Fernando szintén Spanyolországból érkezett és trombitát tanul a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Peter pár éve érkezett az Egyesült Államokból, és a Cosa Polska mellett más együttesekben is zenélt itt Budapesten. 

- N. B.: Habár én személy szerintem nemcsak örülök neki, de büszke is vagyok rá, hogy egy ilyen összetett és színes társaság együtt van Budapesten, de a migránskérdés az elmúlt hónapokban komoly feszültségeket szült. Azt hiszem, hogy már a létetek is egy állásfoglalás, de felléptetek a Nemzetközi Migráns Napon is a Szimplában. Ti hogy látjátok, mit érzékeltek ebből? Érezhetően változott a közhangulat, ellenségesebb közeg lett Budapest és Magyarország? Vagy a zene mint univerzális nyelv azért biztonságot nyújt?

Biztos vagyok benne, hogy az együttesben mindenkinek megvan a saját véleménye a menekültkérdéssel kapcsolatban. Ahogy abban is biztos vagyok, hogy azok a bandatagok, akik külföldről érkeztek Magyarországra, nem tapasztaltak maguk felé semmiféle változást, mint „migránsok”.

10683463_577637215672624_6308918939365473384_o.jpg

- N. B.: Egy kicsit még a kérdésnél maradva. Saját szubjektív tapasztalataim alapján egy multikulturális közeget nem minden város képes a javára fordítani. Míg szerintem ez Brüsszelben rosszul, addig Berlinben jól sikerült. Ti hogy érzitek, mi Budapest útja ebben a témában, merre tartunk?

Számomra Budapest egy igazán multikulturális város.

- N. B.: Amikor először hallottalak titeket, lenyűgözött az a zenei sokszínűség, amit felmutattatok. Úgy éreztem, hogy egy estén legalább háromféle koncertet hallottam, mégsem éreztem disszonánsnak az egészet. Amikor belekezdtetek, akkor volt bármilyen elképzelésetek, hogy hova szeretnétek zeneileg eljutni, vagy csak mindenki hozta a maga tudását és érdeklődését, amiből aztán kialakult a Cosa Polska?

Nem, semmilyen konkrét elképzelésünk vagy tervünk nem volt, hogy mit szeretnénk zenélni. Azt szerettem volna játszani, amit szeretek – ahogy a többiek is. Több stílussal kísérleteztünk, megpróbáltuk mindenkinek az elképzeléseit beépíteni, figyeltük, hogy melyikre vevő igazán a közönség. Volt, amikor abból tanultunk, hogy épp milyen zenét kért tőlünk azok, akinek játszottunk.

11412381_598425830260429_8898118688618265371_n.jpg

- N. B.: Hol láthatunk még idén titeket Budapesten?

December 4-én péntek este a Gólyában fogunk játszani.

- N. B.: Hát az első albumot mikor várhatjuk?

Dolgozunk egy pár felvételen, de nem gondolkoztunk még teljes albumon :)

COSA POLSKA

Robert Dakowicz - harmonika, ének
Carlos Sanz Blesa - gitár, ének
Békési László – tenor szaxofon
Grénus Tímea – klarinét
Fernando Serrano Montoya - trombita
Nagy Gergő - percussion
Nagy Judit Borbála – percussion
Peter Varga - gitár
Rontó Lili – alt szaxofon
Szemző Dávid - basszusgitár, ének

A bejegyzés trackback címe:

https://nagykorut.blog.hu/api/trackback/id/tr308090222

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.