Nagykörút Blog
https://nagykorut.blog.hu/atom
blfr8@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://nagykorut.blog.hu/2016/01/25/jelent_meg_nekunk_barmit_is_a_nagykorut
Jelent még nekünk bármit is a nagykörút?
2016-01-25T11:00:50+01:00
2016-01-25T11:00:50+01:00
nagykörút_blog
https://blog.hu/user/426895
<p style="text-align: justify;">Amikor nevet próbáltam találni a blognak, akkor ezer dolog kavargott a fejemben, hogy én mit szeretnék mondani, és hogy ezt hogy lehetne a legjobban, legtömörebben, legemlékezetesebben kifejezni. Mert ugyebár egy rossz névadás is elég, hogy félig lekanyarodj a digitális országútról. Aztán csend lett, és megszólaltak az égi harsonák. Hát persze, a nagykörút. Megnéztem, nem volt foglalt, nem kellett plagizálni, lopni, nem kellett bejegyezni a nagykorutblog001.blog.hu-t, és nem kellett létrehozni Facebookon a Nagykörút Blog (official) oldalt.</p>
<p style="text-align: justify;">A <span style="text-decoration: line-through;">Mártírok útja</span> <a href="http://nagykorut.blog.hu/2014/11/16/a_margit_korut_halott_de_elni_akar" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Margit körút</a> közelében nőttem fel, ami még szintén a nagykörút, noha azt főleg Pesttel azonosítják. A nagykörút átszeli és elválasztja a várost, más belül lenni, és más kívül. Amióta pedig (szinte) éjjel-nappal jár a négyeshatos (hála az égnek), azóta még inkább egy állandóan világító ütőér Budapest karján.</p>
<p style="text-align: justify;">Vagy nem? Csak én látom máshogy a Vígszínházat, a ferencvárosi részre eső sexshopokat, a dönereseket, azt hogy erre az Almásy tér, amarra a Mikszáth tér hívogat? Viszonyulási pont még a nagykörút? Jelent bármit is azon kívül, hogy X négyzetméternyi aszftaltról beszélünk, ahol amúgy a sárga villamos is jár?</p>
<p style="text-align: justify;">Az idén is megrendezésre kerülő <a href="http://budapest100.hu/fooldal" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Budapest100</a> erre is keresi a választ. A sorrendben hatodik BP100 egyben az első tematikus kiadás. Többek között erről is beszélgettem Libárdi Juliannával és Szerencsés Ritával, a Budapest100 programkoordinátoraival, miközben az asztal másik felén épp a honlap átalakításáról ment az ötletelés.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/bp100-nagykorut-banner.jpg" alt="bp100-nagykorut-banner.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="652" height="217" /> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Tulajdonképpen hányan is csináljátok a Budapest100-at, és van ennek valamilyen szervezeti kerete?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Idén ketten vagyunk programkoordinátorok (eddig egy ember végezte ezt a munkát), van egy önkéntes koordinátor, két kutatási koordinátor, három kommunikációs koordinátor, és az ötletgazda Tamási Miklós. Nincsen külön „Budapest100” egyesület bejegyezve, ha ilyesmire gondolsz, az egészet a <a href="http://kek.org.hu" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Kortárs Építészeti Központ</a> fogja össze. Rajtuk keresztül indulunk pl. pályázatokon.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Mit tanultatok, hogy jött az életetekbe a BP100, hogyan kötődtök a városhoz?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="text-decoration: underline;">Julianna</span>: művészettörténészként fogok végezni, négy éve keveredtem bele a BP100-ba mint önkéntes, aztán a következő évben már önkéntes koordinátor voltam, és így tovább. Pomázi vagyok egyébként :)</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="text-decoration: underline;">Rita</span>: a MOME-n tanultam művészetmenedzsmentet, ott is dolgozom az Építészeti Intézetben. Szintén négy éve kezdtem el én is dolgozni a BP100-on, rögtön koordinátorként. És ha már szóba került, én pedig székesfehérvári vagyok :)</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/bp100-nagykorut-banner2.jpg" alt="bp100-nagykorut-banner2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="652" height="217" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Az első tematikus BP100. Miért tematikus, miért most?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"> Már tavaly, a jubileumi ötödik BP100-on kísérletet tettünk rá, hogy lezárjuk a százéves tematikát, több okból is. Egyrészt ami egykor kiemelte, különlegessé és megjegyezhetővé tette a fesztivált, az hirtelen kicsit megkötéssé vált. Több ház is jelezte, hogy lecsúszott a jelentkezésről, de jövőre már nem lesz százéves, úgyhogy tavaly úgy döntöttünk, hogy a régiek is „újrázhatnak”. Ahogy egyre népszerűbb lett a program, úgy jelentkeztek egyre többen.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Ez számokban hogy néz ki?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Az első két évben kb. 30-40 ház csatlakozott a fesztiválhoz, aztán ez a szám felment 60-ra, tavaly pedig 50-60 között mozgott. Ez a minimum, ezt idén is szeretnénk tartani, a 60+ pedig az ideális lenne. Viszont ezt nem lehet tartani, ha szigorúan vesszük a százéves tematikát. Továbbá be kell látnunk, hogy minket a sajtó „tart el”, úgy értve, hogy mi ezt lelkesedésből és szeretetből csináljuk, nincs külön pénzünk hirdetni. A kemény magot leszámítva, akik tudják mi az a BP100, és szeretik is, meg kell szólítanunk új embereket. Viszont sajnos az már kevés, hogy „ismét százéves házak ünnepe lesz Budapesten”, kell valami, ami újra megüti a sajtó és az emberek ingerküszöbét. Mi is szerettünk volna megújulni, és a nagykörút tematizálásával szakmai érdeklődést is próbálunk generálni.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Miért pont a nagykörút?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">A nagykörút Budapest egyik emblematikus része, de kérdés, hogy jelent nekünk még bármit is? Mire akarjuk használni? Miért olyan, amilyen? Urbanisztikai és szociológiai kísérlet ez az egész. Számos hipotézis és kérdőjel veszi körbe a város eme részét, amikre szeretnénk válaszokat kapni, vagy legalább beszélni róla. Miért a 9. kerületben kulminálódnak a sexshopok, miért az Oktogon környéke van tele esküvői ruhaboltokkal? Mi változott a hetvenes évek óta, hol a helye a nagykörútnak a mai városszövetben? Milyenek a lakóközösségek, miért laknak kevesen a körúton? Hol a helye a biciklisnek, a babakocsisnak, a mozgássérültnek a nagykörúton?</p>
<p style="text-align: justify;">Furcsának hangozhat, de ha sikertelen lesz idén a fesztivál (amire most nem számítunk), akkor az már önmagában is egy állítás arról, hogy milyen állapotban van a nagykörút.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/bp100ff.jpg" alt="bp100ff.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="367" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Ahogy mondtátok, egyre kevesebben laknak a körúton, van helyettük jó sok iroda. Velük mi a helyzet?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Irodákkal hol egyszerűbb, hol nehezebb tárgyalni, mint lakóközösségekkel. Egyrészt könnyebb, mert ha teljesülnek az elvárásaik, akkor belemennek. Másrészt pedig nehéz, ugyanis ők sokszor megjelenést, reklámot, mondhatni „profitot” akarnak ebből az egészből, és nem értik meg igazán, hogy mi a fesztivál lényege. Magyarországon sajnálatosan gyenge a cégek társadalmi felelősségvállalásának (CSR) a kultúrája, így pl. csak akkor rendeznek egy ház lakóinak pikniket, vagy bármilyen közösségi rendezvényt, ha ez a piaci érdeküket szolgálja. Nem látják azt, hogy ezeknek a jelentősége jóval nagyobb, mint hogy egyszerű kiadás-bevétel szemlélet felől értelmeződjék.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Hogy kell elképzelni a szervezést?</strong> </p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">A 2016-os BP100 életciklusa még tavaly nyáron kezdődött el, októbertől intenzívebbé vált, januártól áprilisig pedig halál van. 260-as listával indulunk, ennyi épületet/intézményt szeretnénk felkeresni, pontosabban az önkénteseink, akik fantasztikusan sokan vannak. Idén másfélszer többen jelentkeztek, mint tavaly. Ez 340 embert jelent, amiből persze nem marad meg mindenki, de ha hozzávesszük a 40 fős kutatói és 25 fős önkéntes fotós csoportot, akkor elmondhatjuk, hogy 400 ember dolgozik azon, hogy idén is egy jó fesztivállal legyen gazdagabb a város.</p>
<p style="text-align: justify;">Házaknál van, hogy a közgyűlés szavazza meg, hogy csatlakoznak a programhoz, van, hogy egy „erős ember” veszi rá a közösséget, hogy érdemes belevágni. Intézmények és irodák esetében pedig ld. fent, hogy milyen problémák merülhetnek fel.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Mi nektek a nagykörút Budapesten?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span style="text-decoration: underline;">Julianna</span>: nincs hozzá kötődésem. Érintem, de mindig csak áthaladok rajta, nem cél. Vegyes benyomásaim vannak. Talán az összetettsége miatt lehetne szerethető.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="text-decoration: underline;">Rita</span>: nem vagyunk romantikusok, hogy egy csapásra megváltozik minden a nagykörúton ettől a fesztiváltól, de persze tárgyalunk önkormányzatokkal. A fővárosnak van egy portál projektje (földszinti homlokzat), terézvárosban erre elvileg vannak már tervek, azonban nincs „Nagykörút Terv”, projekt, akcióterv, mint a Budapest Szíve program, vagy a Corvin-negyed. Próbálunk hatni a döntéshozókra, reméljük szakmai vitát is sikerül rendezni a fesztiválon. Már az siker lenne, ha behoznánk a köztudatba a nagykörutat, mint városrészt, ami több annál, mint hogy ott jár a négyeshatos.</p>
</blockquote>
<p><strong>– N. B.: Milyen lenne számotokra az ideális nagykörút?</strong> (Nagy csend, egymásra néznek)</p>
<blockquote>
<p><span style="text-decoration: underline;">Rita</span>: vágyam sincs a nagykörúttal kapcsolatban, mert a helyzetből adódóan nem is lehet. Nem ringatom magunkat hiú ábrándokba.</p>
<p><span style="text-decoration: underline;">Julianna</span>: mivel benne vagyunk, nagyon nehéz elvonatkoztatni attól, amit látunk. Nem tudunk álmodozni, mindig a következő feladatra koncentrálunk, pl. a soron következő hétvégi önkéntes találkozóra.</p>
<p>Persze elsüthetnénk olyan hívószavakat, hogy élhetőbb, zöldebb, forgalomcsökkentett, de ennek most így nem sok értelmét látjuk.</p>
</blockquote>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/bp100-nagykorut-banner3.jpg" alt="bp100-nagykorut-banner3.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="652" height="217" /></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Hogy lehet titeket támogatni?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Önkéntesünk már van bőven, köszönjük szépen, többen most már ne jelentkezzetek. Aki idén lemaradt, az jövőre jelentkezhet. Így is nagy kihívás lesz elirányítani ezt az óriási csapatot. :)</p>
<p style="text-align: justify;">Fölösleges kertelni: leginkább pénzzel. Szeretnénk egy jobb, nagy adatbázissal rendelkező, szűrhető és kereshető honlapot létrehozni, azonban attól, hogy mi ezt a feladatot önkéntesként végezzük, a fejlesztő nem fog nekünk ingyen dolgozni. Sokszor reklamálnak nálunk az emberek, hogy nem jutottak be egy házba, mert regisztrálni kellett. Ezek az emberek nehezen gondolnak bele, hogy rengetegen dolgoznak rajta hónapokon keresztül önkéntesen, így nem feltétlenül elvárható, hogy olyan szolgáltatást nyújtsunk, mint amiért más helyzetben fizetni is hajlandóak lennének.</p>
<p style="text-align: justify;">Felmerült, hogy mi lenne, ha belépőssé tennénk a programot, de ez ellenkezett a Budapest100 alapértékeivel, ezért levettük a napirendről, mert pont a nyitottság és az elérhetőség az egész fesztivál üzenete.</p>
<p style="text-align: justify;">A fesztivál megrendezéséhez 1.200.000 forintra van szükségünk, és <a href="http://www.adjukossze.hu/projekt/projektadatlap/344" target="_blank" rel="noopener noreferrer">minden adományért hálásak vagyunk</a>, ill. a támogatásért cserébe BP100 képeslapot, hűtőmágnest, vászontáskát, jegyzetfüzetet adunk cserébe. Dolgozunk azon, hogy ezek a promóciós termékek külön is megvásárolhatóak legyenek.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">Támogassátok a rendezvényt, ha szeretnétek idén és jövőre is Budapest100-at, ami nélkül szerintem sokkal szegényebb lenne ez a város. Legálisan mégis jobb belógni házakba.</p>
<p style="text-align: justify;">Az interjú végén mind az öten kijöttünk a Király utcára. Az egyikük majdnem a Deák felé indult el, de aztán engedett a nyomásnak, és mind a nagykörút felé indultunk el.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2016%2F01%2F25%2Fjelent_meg_nekunk_barmit_is_a_nagykorut%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2016%2F01%2F25%2Fjelent_meg_nekunk_barmit_is_a_nagykorut%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2016%2F01%2F25%2Fjelent_meg_nekunk_barmit_is_a_nagykorut%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Jelent még nekünk bármit is a nagykörút?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://nagykorut.blog.hu/2016/01/25/jelent_meg_nekunk_barmit_is_a_nagykorut#comments"><img class="item_ctp" src="https://nagykorut.blog.hu/rss/image/post/id/8302716" border="0" /></a><br /></p>
interjú
fesztivál
nagykörút
Budapest100
0
Nagykörút Blog
https://nagykorut.blog.hu
https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/bp100-nagykorut-banner.jpg
https://nagykorut.blog.hu/2015/11/19/professzionalis_oromzene_nemzetkoziesitve_pesten_cosa_polska
Professzionális örömzene, nemzetköziesítve, Pesten = Cosa Polska
2015-11-19T19:33:52+01:00
2015-11-19T19:33:52+01:00
nagykörút_blog
https://blog.hu/user/426895
<p>Előfordult már veletek, hogy lementetek úgy egy koncertre, hogy csak fél füllel hallottatok már egy zenekarról, akit ajánlott valaki, aki hallotta hogy…na egy kicsit hasonló történt velem október végén, amikor elmentem meghallgatni a Cosa Polskát a Pótkulcsban. A címszavak meg az ajánló jó volt, hát miért ne. Rég volt ilyen jó koncertélményben részem. Sokan voltak, de mégis remekül szóltak. Hosszasan játszottak, mégsem voltak unalmasak. Számos zenei stílust vonultattak fel, de nem merült fel bennem, hogy ezek ütnék egymást. Direkt nem linkelek be Youtube videókat, bár nézzétek meg, ha tájékozódni szeretnétek (+ <a href="https://soundcloud.com/cosapolska" target="_blank">Soundcloud</a>). Ha szereted a latin, a swing és a folk keveredését, kiegészülve még egy csomó mindennel, akkor tessék szépen elmenni egy koncertjükre, amiből tudtommal már csak egy darab van idén!</p>
<p>Előtte azonban olvassátok el az alapítóval, Robert Dakowiczzal készült interjúmat. A képek a <a href="https://www.facebook.com/CosaPolska" target="_blank">Facebook</a> oldalukról vannak.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/10845775_521247321311614_6435921761548703756_o.jpg" alt="10845775_521247321311614_6435921761548703756_o.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="650" height="650" /></p>
<p><strong>- N. B.: 2013 nyarán alakultatok, ami azt jelenti, hogy hétről hétre játszottatok a Krimóban. Miért a Krimó?</strong></p>
<blockquote>
<p>Még egy másik bandával, a Polish Coffee együttessel kezdtem el játszani a Krimóban. Aztán annak vége lett, mindenki ment a maga útjára, alapítottam egy másik bandát, majd ugyanott játszottunk tovább. A bár elhelyezkedése és atmoszférája jól illett az új banda nemzetközi zenei stílusához, és nagyon sokféle embert vonzottunk be, akik igazán jót buliztak a zenénkre. Az nagyon jó koncertek voltak.</p>
</blockquote>
<p><strong>- N. B.: Azt írjátok, hogy számban és képességekben is nőttetek. Hogy nézett ki az eredeti felállás, kikkel és hogyan bővültetek?</strong></p>
<blockquote>
<p>Kezdetben Dávid basszusgitáron, Lili szaxofonon, Peter gitáron én pedig harmonikán játszottam. Volt, hogy nem volt ott mindenki, volt, hogy csak Lili és én játszottam. Akkor egyszer csak jött két spanyol srác, Carlos és Germán, majd Judit, a dobos, Tíme a klarinéttel és Máté, egy másik dobos. Néha én kértem fel embereket, hogy csatlakozzanak, máskor ők jöttek oda hozzánk a koncert végén, hogy szeretnének velünk együtt zenélni. És volt még Valentin, egy francia szaxofonos. Mindig is szerettük a beugró embereket és a meglepetés zenészeket a koncertjeinken. Voltak, akik azóta kiszálltak a bandából. A három legújabb tagunk Gergő, aki szintén dobos, Laca tenor szaxofonon és Fernando, a trombitás.</p>
</blockquote>
<p><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/11402451_594357830667229_5627084512841412109_o.jpg" alt="11402451_594357830667229_5627084512841412109_o.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="650" height="476" /></strong></p>
<p><strong>- N. B.: Lengyel, spanyol, amerikai, magyar – hogyan találkoztatok, mi hozott össze titeket? Hogy kerültetek Budapestre, ki mióta van itt?</strong></p>
<blockquote>
<p>Kb. 8 éve élek most már Budapesten. Két okból érkeztem, miután elvégeztem Kanadában az egyetemet: hogy megismerjem a híres lengyel-magyar barátságot, és mert érdekelt a balkán- és cigányzene. Ezalatt az idő alatt számos magyar és nem magyar zenésszel találkoztam, különböző bandákban játszottunk együtt, dzsemmeltünk bulikon, vagy épp az utcán. Carlos kb. 5 éve van itt, tanulni jött és aztán itt maradt. Fernando szintén Spanyolországból érkezett és trombitát tanul a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Peter pár éve érkezett az Egyesült Államokból, és a Cosa Polska mellett más együttesekben is zenélt itt Budapesten.<strong> </strong></p>
</blockquote>
<p><strong>- N. B.: Habár én személy szerintem nemcsak örülök neki, de büszke is vagyok rá, hogy egy ilyen összetett és színes társaság együtt van Budapesten, de a migránskérdés az elmúlt hónapokban komoly feszültségeket szült. Azt hiszem, hogy már a létetek is egy állásfoglalás, de felléptetek a Nemzetközi Migráns Napon is a Szimplában. Ti hogy látjátok, mit érzékeltek ebből? Érezhetően változott a közhangulat, ellenségesebb közeg lett Budapest és Magyarország? Vagy a zene mint univerzális nyelv azért biztonságot nyújt?</strong></p>
<blockquote>
<p>Biztos vagyok benne, hogy az együttesben mindenkinek megvan a saját véleménye a menekültkérdéssel kapcsolatban. Ahogy abban is biztos vagyok, hogy azok a bandatagok, akik külföldről érkeztek Magyarországra, nem tapasztaltak maguk felé semmiféle változást, mint „migránsok”.</p>
</blockquote>
<p><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/10683463_577637215672624_6308918939365473384_o.jpg" alt="10683463_577637215672624_6308918939365473384_o.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="650" height="433" /></strong></p>
<p><strong>- N. B.: Egy kicsit még a kérdésnél maradva. Saját szubjektív tapasztalataim alapján egy multikulturális közeget nem minden város képes a javára fordítani. Míg szerintem ez Brüsszelben rosszul, addig Berlinben jól sikerült. Ti hogy érzitek, mi Budapest útja ebben a témában, merre tartunk?</strong></p>
<blockquote>
<p>Számomra Budapest egy igazán multikulturális város.</p>
</blockquote>
<p><strong>- N. B.: Amikor először hallottalak titeket, lenyűgözött az a zenei sokszínűség, amit felmutattatok. Úgy éreztem, hogy egy estén legalább háromféle koncertet hallottam, mégsem éreztem disszonánsnak az egészet. Amikor belekezdtetek, akkor volt bármilyen elképzelésetek, hogy hova szeretnétek zeneileg eljutni, vagy csak mindenki hozta a maga tudását és érdeklődését, amiből aztán kialakult a Cosa Polska?</strong></p>
<blockquote>
<p>Nem, semmilyen konkrét elképzelésünk vagy tervünk nem volt, hogy mit szeretnénk zenélni. Azt szerettem volna játszani, amit szeretek – ahogy a többiek is. Több stílussal kísérleteztünk, megpróbáltuk mindenkinek az elképzeléseit beépíteni, figyeltük, hogy melyikre vevő igazán a közönség. Volt, amikor abból tanultunk, hogy épp milyen zenét kért tőlünk azok, akinek játszottunk.</p>
</blockquote>
<p><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/11412381_598425830260429_8898118688618265371_n.jpg" alt="11412381_598425830260429_8898118688618265371_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="649" height="366" /></strong></p>
<p><strong>- N. B.: Hol láthatunk még idén titeket Budapesten?</strong></p>
<blockquote>
<p>December 4-én péntek este a <a href="https://www.facebook.com/events/503683273133983/" target="_blank">Gólyában</a> fogunk játszani.</p>
</blockquote>
<p><strong>- N. B.: Hát az első albumot mikor várhatjuk?</strong></p>
<blockquote>
<p>Dolgozunk egy pár felvételen, de nem gondolkoztunk még teljes albumon :)</p>
</blockquote>
<p style="text-align: center;">COSA POLSKA</p>
<p style="text-align: center;"><span>Robert Dakowicz - harmonika, ének</span><br /><span>Carlos Sanz Blesa - gitár, ének</span><br /><span>Békési László – tenor szaxofon</span><br /><span>Grénus Tímea – klarinét</span><span class="text_exposed_show"><br />Fernando Serrano Montoya - trombita<br />Nagy Gergő - percussion<br />Nagy Judit Borbála – percussion<br />Peter Varga - gitár<br />Rontó Lili – alt szaxofon<br />Szemző Dávid - basszusgitár, ének</span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F11%2F19%2Fprofesszionalis_oromzene_nemzetkoziesitve_pesten_cosa_polska%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F11%2F19%2Fprofesszionalis_oromzene_nemzetkoziesitve_pesten_cosa_polska%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F11%2F19%2Fprofesszionalis_oromzene_nemzetkoziesitve_pesten_cosa_polska%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Professzionális örömzene, nemzetköziesítve, Pesten = Cosa Polska"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://nagykorut.blog.hu/2015/11/19/professzionalis_oromzene_nemzetkoziesitve_pesten_cosa_polska#comments"><img class="item_ctp" src="https://nagykorut.blog.hu/rss/image/post/id/8090222" border="0" /></a><br /></p>
zene
interjú
Cosa_Polska
Krimó
0
Nagykörút Blog
https://nagykorut.blog.hu
https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/10845775_521247321311614_6435921761548703756_o.jpg
https://nagykorut.blog.hu/2015/08/19/koran_kelni_szexi_pesthajnal
Korán kelni szexi?
2015-08-19T13:18:01+02:00
2015-08-19T13:18:01+02:00
nagykörút_blog
https://blog.hu/user/426895
<p style="text-align: justify;"><span>Nem szeretek korán kelni. De leszek inkább pozitív: szeretem annyira a budapesti éjszakát, hogy ne feküdjek le korán, hisz tudjuk...</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/5687282029_85f445170b.jpg" alt="5687282029_85f445170b.jpg" class="imgnotext" width="348" height="446" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>Ez így mégsem lesz jó, mert ahogy öregszik az ember, úgy rájön, hogy végül is aludni nem feltétlenül egy rossz dolog, vagy elpazarolt idő. Különösen több átéjszakázott nap után. De akkor mi lesz a reggelekkel? Pláne a hajnalokkal. Holott nagyon is van bája a fővárosi hajnalnak, azonban ez az átlagos pesti fiataltól olyan messze van, mint az egyszeri térkő az ízléses városképtől. Van azonban egy csapat, akik már egy ideje azon dolgoznak, hogy kellően vonzó, <em>szexi</em> legyen korán és tisztán kezdeni a napot Budapesten. Ők a <a href="http://pesthajnal.hu" target="_blank">Pesthajnal</a>. <small>A képeket tőlük kölcsönöztük.</small></span></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Most őszintén: ti tényleg mind a hatan szerettek korán kelni? :)</strong></p>
<blockquote>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Bori: Őszintén, én kifejezetten nem vagyok egy korán kelő típus. Ez persze rögtön megváltozik, ha valami fontos dolgom van, egy közös reggelire megyek a barátaimmal vagy éppen pesthajnal lesz. Ilyenkor az ébresztő előtti percben már ébren is vagyok.</span></p>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Fanni: Mindannyiunk számára léteznek azok a különleges reggelek amelyekért érdemes fennmaradni, vagy korán kelni, ez utóbbi számára teremtett platform a pesthajnal.</span></p>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Iván: Ébredés, jóga, meditáció, szabad írás. Ilyen az én pesthajnalom. Az írás által kérdések sokasága jön elő, míg a meditáció és a jóga megtanít elfogadni, hogy a válasz ismeretének hiánya rendben van.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/phajnal2.jpg" alt="phajnal2.jpg" class="imgnotext" width="650" height="433" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Lassan egy évesek lesztek, tavaly szeptember 24-én volt a pesthajnal #1, nemsokára pedig a #12 következik, de volt közte számos kitelepülésetek és „extra” (hajós, buszos stb.) pesthajnalozás is. Gondolom nem 2014. szeptember 23-án találtátok ki, hogy legyen egy ilyen programlehetőség Pesten. Meséljetek kicsit az indulásról, honnan az ötlet, mennyi tervezés előzte meg? Bejöttek a számításaitok? Volt egyáltalán elvárásotok, elképzelésetek, hogy mit szeretnétek? Majdnem egy év távlatából: elégedettek vagytok?</strong></p>
<blockquote>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Bori: Ha nem is 23-án, de nem sokkal korábban! Egy ideje már felmerült bennünk a gondolat, de az első pesthajnalt kb. másfél hét alatt szerveztük meg. Tudni kell rólunk, hogy barátok és kollégák vagyunk, hasonlóan gondolkozunk, közösek a céljaink, tehát mondhatni könnyű dolgunk volt összehozni egy spontán reggeli bulit. Szerettünk volna valami teljesen újat kipróbálni és létrehozni, és úgy gondolom sikerült is. Örülünk a sikereinknek, elégedett akkor leszek, ha az összes ötletünk megvalósul.</span></p>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Iván: Szuperelégedett vagyok a pesthajnallal és közönségével! Kedvesek, lelkesek, aktívak és sokat mosolyognak már hajnalban. Nyilván sok megvalósításra váró ötletünk van, ez azért is jó, hogy mindig tudjunk válogatni közülük. Új, változatos és meghatározó bulikat szeretnénk csinálni – ezek közül van, ami már megvalósult és van ami még várat magára (khm. esthajnal).</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/phajnal6.jpg" alt="phajnal6.jpg" class="imgnotext" width="650" height="434" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Miért pont minden hónap utolsó szerdája? (a ritka kivételektől eltekintve)</strong></p>
<blockquote>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Bori: Szerettünk volna valami rendszert belevinni és kellett valami dátum, amihez tartani tudjuk magunkat. </span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: A rendezvények ingyenesek, csak a fogyasztás után kell fizetni, de a masszázs vagy a jóga sem kerül pénzbe. A helyszínt mindig baráti alapon kapjátok kölcsön? Munka melletti önkénteskedés ez, vagy bíztok benne, hogy idővel vállalkozássá növi ki magát?</strong></p>
<blockquote>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Fanni: Tavaly ilyenkor csak reméltük azt, amit mostanra célul tűztünk ki, hogy a pesthajnal a szervezők számára is biztosítani tudjon egy, a hobbi szerveződésen túlmutató rentabilitást. Folyamatosan keressük a lehetőségeket, egyben örömmel veszünk minden hasonló irányú megkeresést, mint például céges rendezvények, csapatépítők pesthajnalos lebonyolítása.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/phajnal.jpg" alt="phajnal.jpg" class="imgnotext" width="650" height="431" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Gondolkoztatok már rajta, hogy belépőt szedjetek?</strong></p>
<blockquote>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Iván: Az első pillanattól kezdve tudjuk, hogy értéket teremtünk és úgy érezzük, hogy az elmúlt egy év során ezt elegen megismerték, hogy a pesthajnalokat tovább fejleszthessük, belépőt szedjünk és további izgalmas programelemekkel egészítsük ki.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Most már van mögöttetek rutin, van stabil közönség. Mennyi idő most megszervezni egy Pesthajnalt, és mennyi volt mondjuk az induláskor?</strong></p>
<blockquote>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Fanni: Rutin ide vagy oda, ugyanazzal az izgalommal szervezzük minden eseményünket és lelkesen figyeljük az eseményre érkező mosolyokat.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Hangsúlyosan ki van emelve, hogy ez egy „tiszta” buli, mentes minden tudatmódosítótól, és gyakorlatilag arra szolgál, hogy aztán jól érezd magad munkában. Buli alatt az emberek többsége inkább a fáradt gőz kieresztését érti (mindenféle segédeszközzel), ami pont munka közben keletkezik. Gyanítom, hogy azért nem vagytok a klasszikus szórakozás ellenségei, de jól sejtem, hogy valamiféle attitűdváltozást is el akartok érni a Pesthajnallal?</strong></p>
<blockquote>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Bori: Nem szerettünk volna még egy afterpartyt csinálni, célunk inkább az volt, hogy bebizonyítsuk: már kora reggel is lehet vidáman kezdeni a napot. Az embereknek ebben az idősávban lehetőséget akartunk teremteni arra, hogy valami teljesen újat, szokatlant csináljanak és az esti bulik kellékei nélkül is jól tudják magukat érezni. Közel se mondanám magunkat a klasszikus szórakozás ellenségeinek, épp ellenkezőleg. Számomra a kettő azért kicsit össze is függ: aki önfeledten tud szórakozni, az valószínűleg nyitottabb erre reggel is.</span><span lang="HU"> </span></p>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Fanni: A felfedezés élménye, az ismerős ismeretlennel való beszélgetés, egy koccintás, egy lopott mosoly, a tétova tánclépések nem csak az éjszakák elvitathatatlan elemei, hanem most már egy kihasználatlan idősávnak, a reggelnek a sajátja is. Én kedvelem a megdöbbentően szórakoztató és lehengerlően csodálatra méltó dolgokat, mint “élményvadász” lelkű fiatal, üdvözlök minden hasonló színezetű kezdeményezést, remélem egyre többen lesznek így ezzel. </span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/phajnal5.jpg" alt="phajnal5.jpg" class="imgnotext" width="650" height="434" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Esthajnal – Pesthajnal, értem. De mi lesz szerencsétlen Budával?</strong></p>
<blockquote>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Bori: Budahajnal vagy éppen budaest is szóba került már, de elárulunk egy kulisszatitkot: a “p” elhagyására is nemsokára fény derül! Részletek hamarosan :) </span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Nem zavaró, hogy néha már annyira népszerű a rendezvény, hogy kifejezetten tömeg van? Van az elmúlt szűk egy ébvől valami kellemetlenebb emlék, vagy minden mindig flottul ment ezen a reggeleken?</strong></p>
<blockquote>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Bori: Az előzetes regisztráció pont amiatt van, hogy fel tudjuk mérni és adott esetben kontrollálni, hogy hány résztvevőt tudunk fogadni. A második pesthajnal volt kicsit tömegrendezvény szerű, hiszen akkor mindenkinek új volt, mindenki ott akart lenni. Azóta maximális figyelmet fordítunk rá, hogy mindig annyian jöjjenek, ahányan kényelmesen beférnek a helyre.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/phajnal4.jpg" alt="phajnal4.jpg" class="imgnotext" width="650" height="433" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Túl vagytok már több évszakon. Van különbség a téli vagy a nyári látogatottság, esetleg a tavaszi vagy az őszi hangulat között?</strong></p>
<blockquote>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Fanni: Az egész év egy izgalmas tanulás volt, ami az esemény dinamikáját illeti. Szuper volt megtapasztalni, hogy igazából évszaktól függetlenül töretlen lelkesedéssel indíthattuk azokat a bizonyos utolsó szerdákat. Ugyanakkor elvitathatatlan, hogy egy új és magabiztos lendülettel futunk neki a következő évnek!</span></p>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Bori:<span style="color: #666666;"> </span>A nyár nagy meglepetés volt, rá kellett jönnünk, hogy nem annyira egyszerű a várva várt szabadtéri pesthajnalt megvalósítani, illetve mindenki nyaral. Egy év múlva azért térjünk erre vissza! ;)</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: center;"><object width="600" height="485"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/E1Ipm0ZoTK0&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/E1Ipm0ZoTK0&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="600" height="485"></embed></object></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Pesthajnal #extra: hajós, buszos, pecázós, fesztiválra kitelepülős, köztük már fizetős programok is. Miután láttátok, hogy a sima reggeli buli már megy, jött a bővítés ötlete? Gondolom ez a változatosság rátok is frissítőleg hatott. Várható még idén valami különleges extra?</strong></p>
<blockquote>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Bori: A bővítés igénye már a kezdetektől bennünk volt, mindig is akartunk valami újat a havi egy rendezvény mellé. Pont most megyünk megint fesztiválozni és készülünk még egyéb újdonságokkal az évre!</span></p>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Fanni: Szeretnénk minél színesebb programokkal bővíteni az eseményt és annak extra, hétvégi változatait. pesthajnal földön, vízen, levegőben? :)</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Öt helyszínen voltatok eddig, ebből legtöbbször az Ankertben. Marad a vándorlás (és ha igen, direkt?), vagy le akartok cövekelni valahol?</strong></p>
<blockquote>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Bori: Sőt, már hat! A vándorlásnak több oka van, egyrészt, hogy szeretjük a változatosságot és igyekszünk alkalmazkodni a részvételi igényekhez vagy például az időjáráshoz. Járjuk a helyeket, hogy megtaláljuk a legideálisabb helyszínt és csapatot, akikkel kölcsönös a szimpátia.<span style="color: #999999;"> </span></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/phajnal3.jpg" alt="phajnal3.jpg" class="imgnotext" width="650" height="433" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: A regisztrációból jól nyomon követhetitek, hogy kik járnak a Pesthajnalra. Többségében visszatérő emberekről van szó, vagy érkeznek azért új hajnalozók is?</strong></p>
<blockquote>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Bori: Van egy visszatérő réteg, akiket arcról felismerünk, egy részük (legnagyobb örömünkre) a csapat segítőjévé is vált azóta. Emellett elég nagy az első hajnalozók aránya is, őket is mindig ugyanakkora mosollyal fogadjuk.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>– N. B.: Jövőbeli célok? Szeptemberben készüljünk egy Pesthajnal #születésnap bulira?</strong></p>
<blockquote>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU">Fanni: A szeptember 30-i szülinapos pesthajnal különleges és színes egyvelege lesz mindazon programjainknak, amiket szeretnek a hajnalozók, de természetesen készülünk különleges zenei és látvány elemekkel is. Csak tudjuk kivárni! ;)</span><span lang="HU"> </span></p>
<p class="normal" style="text-align: justify;"><span lang="HU" style="color: windowtext;">Iván: Amennyiben a pesthajnal egy műfajteremtő szórakozás, úgy a szórakozást is újra kell definiálni. A születésnaphoz illeszkedő új programmal egészítjük ki a pesthajnalt. Hamarosan kiderül, addig lehet találgatni.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">Köszönjük az elektronikus interjút, és ne felejtsétek, augusztus 26-án <a href="https://www.facebook.com/events/848853761877302/" target="_blank">újra pesthajnal</a>!</p>
<p style="text-align: center;"><object width="600" height="485"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/YzA_ay9Debc&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/YzA_ay9Debc&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="600" height="485"></embed></object></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F08%2F19%2Fkoran_kelni_szexi_pesthajnal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F08%2F19%2Fkoran_kelni_szexi_pesthajnal%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F08%2F19%2Fkoran_kelni_szexi_pesthajnal%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Korán kelni szexi?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://nagykorut.blog.hu/2015/08/19/koran_kelni_szexi_pesthajnal#comments"><img class="item_ctp" src="https://nagykorut.blog.hu/rss/image/post/id/7715312" border="0" /></a><br /></p>
interjú
buli
Pesthajnal
nagyon_korán_van
0
Nagykörút Blog
https://nagykorut.blog.hu
https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/5687282029_85f445170b.jpg
https://nagykorut.blog.hu/2015/08/06/_martogatos_interju_kelemen_andrea_prauda_gergo
'a receptjeink nem titkosak, hiszünk abban, hogy a tudás megosztása előbbre visz'
2015-08-06T09:30:38+02:00
2015-08-06T09:30:38+02:00
nagykörút_blog
https://blog.hu/user/426895
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/150516_5024.jpg" alt="150516_5024.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="601" height="400" /></p>
<p style="text-align: justify;">Szeretek mártogatósokat csinálni, vendégeknek, magamnak is, tkp. bárkinek. Hálás ételek, viszonylag könnyű elkészíteni őket, mégis sok finesz, rafinéria és finomhangolás lehetséges ebben a műfajban. Eredetileg azért mentem az el az ALAP-ba megnézni a <a href="https://www.facebook.com/martogatos?fref=ts" target="_blank">Mártogatós</a> pop-up boltját, mert szerettem volna bővíteni a palettámat. Jót beszélgettem Gergővel a paprikás feta krém rejtelmeiről, és hogy milyen fenntartásaim vannak a baba gounash-sal kapcsolatban. Aztán amikor megtudta, hogy ajánlót írtam a programról, a kezembe nyomott egy almás-körtés desszertet. Grátisz.</p>
<p style="text-align: justify;"><span style="background-color: #00ff00;">H O G Y M I C S O D A ?</span></p>
<p style="text-align: justify;">Édes mártogatós, tessék mondani, ez így hogy? Aztán már kifele lépvén, a Bajcsy-Zsilinszky úton rákóstoltam. Hát, addig is érett bennem a dolog, de ezzel bizonyossá vált, hogy meg kell kérdeznem őket, hogy mi a titkuk, mert ez valami elképesztően finom volt. Az interjúban szereplő képeket tőlük kaptam. <small>(Fotók: Meleg Dorka)</small></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Kik vagytok, mivel foglalkoztatok/foglalkoztok a <em>Mártogatós</em> mellett?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Gergő: Értékesítőként dolgozom egy biogázüzemet és állattartás technológiát forgalmazó cégnél, mellette pedig pantomimezek.</p>
<p style="text-align: justify;">Andi: Pszichológusként dolgoztam egy Nevelési Tanácsadóban szülés előtt, idén szakvizsgázom, klinikai szakpszichológus leszek. Jelenleg viszont otthon vagyok az egyéves kislányunkkal, Flórával.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Mikor és minek hatására pattant ki az ötlet, hogy egy ilyen vállalkozásba kezdjetek?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Gergő: Tavaly év végén “pattant ki az ötlet”, hogy milyen jó lenne egy olyan hely, ahol szószokat és krémeket válogathatna magának a vendég. Aztán elkezdtünk beszélgetni róla és végül úgy beleszerettünk, hogy összeraktuk a Mártogatós első koncepcióját. Közben hallottunk a Restaurant Day-ről é<span>s úgy láttuk, hogy ez egy jó alkalom lenne az ötletünk letesztelésere is. Ez lett az első martogatós pop-up.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Ha változó minőségben is, de azért egyre több budapesti étterem is bisztró menüjében tűnnek fel a mártogatósok. Ennek ellenére nyilván láttok piaci rést és lehetőséget benne, különben nem csinálnátok. Miért? Miben vagytok jobbak?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Gergő: Egészen más az, amikor valaki erre specializálódik és erre épít fel egy koncepciót. A mi agyunk ezen rugózik folyamatosan, míg egy étterem kínálatában valószínűleg csak kiegészítésként szerepelnek mártogatós ételek. Egy önálló, saját lábán is megálló műfajban gondolkodunk.</p>
<p style="text-align: justify;">Andi: Valami olyat szeretnénk létrehozni, ami egyszerre idézi a sushi bárok és a macaronok hangulatát is, talán leginkább a kompaktságában. Minden egyes szósznak önállóan is meg kell állnia a helyét, egymás mellett pedig igazán vonzó, gusztusos látványt nyújtanak. És természetesen nagyon finomnak, egészségesnek is kell lennie az egész mártogatósnak (itt értsd, hogy mellőzzük az olyan hozzáadott anyagokat, mint cukor, liszt), bár ezt minden ételünk alapvető feltételeként próbáljuk teljesíteni.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/150516_4922.jpg" alt="150516_4922.jpg" class="imgnotext" width="400" height="600" /></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Az ALAP-ban találkoztam veletek az egyik pop-up alkalmával, voltatok azelőtt máshol is? Mi alapján dől el, hogy épp hol fogadnak be titeket?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Andi: Korábban a Restaurant Day keretein belül voltunk már egyszer az ALAP-ban, akkor ismerkedtünk össze a tulajdonosokkal, és már akkor megegyeztünk, hogy folytatjuk a jól sikerült együttműködést. Nem mellesleg az enteriőr is kifejezetten passzol a saját tervezésű pultrendszerünkhöz, ez is egy szempont volt.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/150516_4980v2.jpg" alt="150516_4980v2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="601" height="400" /></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Külön kiemelitek, hogy az ételeitek cukor- és gluténmentesek. Valamilyen személyes tapasztalat miatt alakult így, trendet láttok benne, vagy egyszerűen csak egészségesebb termékeket akartok árulni? A jövőben várható, hogy kifejezetten laktózmentes mártogatósokkal is bővül a paletta?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Andi: Én kiskorom óta lisztérzékeny vagyok és mindig olyan döcögős, amikor valahol együtt szeretnénk enni egy jót. Kicsit önző módon, szívesen hoztunk létre valami olyat, ahol legalább én is finomakat ehetek.</p>
<p style="text-align: justify;">Gergő: Tény, hogy Andi lisztérzékenysége meghatározta azt a minimális szintet, amit minden szószunknak tudnia kell. Mellette én hobbi-lisztérzékeny lettem. Arra törekszünk, hogy mindig legyen tejtermék-mentes szószunk is, de egyelőre nem szempont, hogy az összes “mentesség” egyszerre érvényesüljön.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: "Minőségi alapanyagok" – mit értsünk ez alatt, honnan szerzitek a hozzávalókat?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Gergő: Szempont, hogy a legtöbb alapanyagot kistermelőktől szerezzük be, vagy legalább megbízható, lelkiismeretes kereskedőktől. Nem használunk olyan kész termékeket, mint mustár, majonéz, stb., vagy, ha mégis, akkor az is biztosan saját készítmény, mint ahogyan a paradicsomszószunkban is a saját pestonk van.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/150516_5118.jpg" alt="150516_5118.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="601" height="400" /> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: A dizájn is a ti művetek? Egyszerű, letisztult megjelenés, könnyű, érthető üzenet a matricákon keresztül. Nekem nagyon tetszik, mert esélyt sem ad arra, hogy a külcsín elvonja a figyelmedet, vagy hogy elkezdd összehasonlítgatni a krémeket. Mindegyik egyformán csábít. Volt valami koncepciótok ezzel kapcsolatban?</strong> </p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Gergő: Szeretek kreatív dolgokkal foglalkozni, legyen az egy bútor felújítása, vagy egy egyedi lámpa készítése. A Mártogatós kínálópultja is saját tervezésű és kivitelezésű installáció, amely modularitásával szinkronban van a szósz koncepciónkkal is. Az arculatunk elkészítésében Ghyczy Dia grafikus volt segítségünkre, akivel nagyon hatékonyan tudunk mind a mai napig együtt dolgozni. Volt egy koncepciónk a csomagolást illetően, ehhez igazítottuk a szószok matricáit. A logónkon pedig mindenképpen szerettük volna megjeleníteni az egészséget – ez lett a répa –, illetve a mártogatós műfajának kedvességét is – ezért kézzel írott a betűtípus.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/martogatos.jpg" alt="martogatos.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="500" height="500" /></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: A mártogatósról nekem szinte kizárólag a sós ízvilág ugrik be, mégis, amikor megkóstoltam az almás-körtés krémet a golyócskákkal, akkor úgy éreztem, hogy érdemes ezt átgondolnom. Tudatosan akartatok édeset is a kínálatba, van valami arányosság a sós és az édes mártogatósok között?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Andi: Mindenképpen szempont, hogy legyenek desszertjeink is, jelenleg nagyjából minden ötödik sós szószra jut egy édes. Ezek egyébként nagyon népszerűre sikerültek, amiben valószínűleg az is közrejátszik, hogy az édes szószok kompaktak, azaz tartalmazzák a mártogatni valókat is, így kifejezetten látványosak.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/150516_4925.jpg" alt="150516_4925.jpg" class="imgnotext" /> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Mi most a felhozatal, miket szoktatok csinálni, ha pop-up jelleg van? Magánrendelésnél is fix kínálatból választhat az ügyfél, vagy lehet speciális kérése is?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Gergő: Vannak alap szószaink, mint például a spenótos ispanakhi, a padlizsános baba ganoush, vagy a parmezános paradicsom, de most legutoljára a hideg sajtszószokra koncentráltunk, amik közül végül hárommal jelentünk meg a pop-upon és büszkén mondhatjuk, hogy ezek elsőként fogytak el. A variációk száma végtelen, szívesen teljesítünk speciális kérést, akár egyedi szósz tervezést is vállalunk.</p>
<p style="text-align: justify;">A receptjeink nem titkosak, ha valaki kérdezi, szívesen eláruljuk, hiszünk abban, hogy a tudás megosztása előbbre visz, mint ahogy mi is még nagyon éhesek vagyunk a tudásra, hiszen még mindig csak kóstolgatjuk a műfajt.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/150516_4862.jpg" alt="150516_4862.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="601" height="400" /> </p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Mi a véleményetek a budapesti gasztro szcénáról? Az elmúlt évek változásai inspiráltak titeket, vagy épp azt látjátok, hogy lenne mit meghaladni? Egyáltalán a <em>Mártogatós</em> csak Budapestre koncentrál, vagy nem kizárólag a fővárosiak a célközönség?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Gergő: Nincs egy egységes, átfogó képünk a budapesti gasztro szcénáról, nem is nagyon szoktuk elemezgetni, de azért azt lehet érezni, hogy van most benne egy nagy lendület, street food vonalon is. Nem szerettünk volna sokadik hamburgeresként, vagy bagelesként megjelenni, ezért úgy alakítottuk a koncepciónkat, hogy lehetőleg eltérjen a jelenlegi irányoktól.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Mik egy lehetséges jövőbeli terjeszkedés feltételei? Kitűztetek magatok elé egy határidőt, vagy majd ahogy alakul? Mi a fontosabb, a fizikai elhelyezkedés, vagy hogy kikkel osszátok meg a felhasznált területet?</strong> </p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Gergő: Nincsen ennyire kőbe vésve a menetrend, egyelőre visz előre minket az alkotás öröme és az, hogy úgy gondoljuk, hogy egy őnálló műfaj alapításának küszöbére érkezhetünk. Sokan segítenek körülöttünk, szerencsére olyanok is, akiknek komoly szakmai múltjuk is van. Nagyon fontos, hogy kikkel osztjuk meg a területet mondjuk egy pop-up esetében is, de azt is gondolom, hogy a hasonló a hasonlót mindig is vonzotta, szóval ezen azért nem görcsölünk annyira, hanem hiszünk benne, hogy így működik.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"> <img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/asztal2.jpg" alt="asztal2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="599" height="399" /></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Ha nem lenne megkötve a kezetek, hol és milyen jellegű egységet nyitnátok?</strong> </p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Gergő: A 8. kerületi Palotanegyed hangulata nekem nagyon bejön, szerintem passzolna is oda, de a klasszikus Belvárosban is biztosan találnánk neki valami kis egyszerű helyet. Nem bonyolítanánk túl a dolgot, egy könnyed, friss helyet nyitnánk, ami kedvességet sugároz magából, mint ahogyan maga a mártogatás műfaja is alapvetően kedves dolog. </p>
<p style="text-align: justify;">Andi: Kedves, barátágos, kicsit trendi, közösségi hely lenne az ideális, gyereksarokkal (ami ténylegesen alkalmas a célra). Annyira guszták a szószok az eltérő színekkel, hogy a legfőbb díszítőelemek maguk az ételek lennének.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Hol mártogathatunk legközelebb?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Gergő: Ezt még mi sem tudjuk, most még csak épphogy véget ért a legutolsó, közben pedig rendezvényekre is hívnak minket, de reméljük, hogy már arra sem kell sokat várnunk, hogy egy állandó helyen mártogathassunk.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">Köszönjük az interjút Andinak és Gergőnek, ami elektronikusan készült. Kövessétek őket <a href="https://www.facebook.com/martogatos?fref=ts" target="_blank">Facebook</a>-on vagy a <a href="http://martogatos.hu" target="_blank">Martogatos.hu</a>-n, hogy hol bukkannak fel legközelebb.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/150516_5020.jpg" alt="150516_5020.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="601" height="400" /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F08%2F06%2F_martogatos_interju_kelemen_andrea_prauda_gergo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F08%2F06%2F_martogatos_interju_kelemen_andrea_prauda_gergo%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F08%2F06%2F_martogatos_interju_kelemen_andrea_prauda_gergo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t='a receptjeink nem titkosak, hiszünk abban, hogy a tudás megosztása előbbre visz'"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://nagykorut.blog.hu/2015/08/06/_martogatos_interju_kelemen_andrea_prauda_gergo#comments"><img class="item_ctp" src="https://nagykorut.blog.hu/rss/image/post/id/7684946" border="0" /></a><br /></p>
interjú
gasztronómia
Mártogatós
0
Nagykörút Blog
https://nagykorut.blog.hu
https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/150516_5024.jpg
https://nagykorut.blog.hu/2015/07/27/interju_fabric_csokolade_takacs_viktoria
'a kézművesség önmagában még nem garancia a minőségre'
2015-07-27T19:08:50+02:00
2015-07-27T19:08:50+02:00
nagykörút_blog
https://blog.hu/user/426895
<p style="text-align: justify;">A <a href="http://fabriccsokolade.hu" target="_blank">Fabric Csokoládé</a>t már szinte az indulásától fogva ismerem, ugyanis egy cukrász barátom hívta fel rá a figyelmem (és adta kezembe az első táblát), hogy nemcsak szép, de finom is. És hogy kísérletező jellegű. És hogy egy roppant szimpatikus hölgy (hovatovább: anyuka és vállalkozó) csinálja őket a két kezével, a csokoládé temperálásától kezdve a szalag megkötéséig.</p>
<p style="text-align: justify;">A Fabric csoki a magyar pénztárcákhoz képest nem olcsó, cserébe legalább "kicsi" (átlagosan 70-90 gramm) is. És ez így van nagyon jól. A <a href="http://mandiner.blog.hu/2013/03/23/venesz_jozsef_a_nemzeti_konyvtarban_ilyen_orszag_pedig_nincs_ccclxxiv" target="_blank">Túrós-Venesz vonalon</a> szocializálódott magyar gyomor sajnos kaján vigyorral vállalja igénytelenségét, és továbbra is a mennyiségi étkezést helyezi a minőségi elé. Akkor jó egy étterem, ha nagy adagokat adnak. Akkor jó a sütemény és a csokoládé, ha lehetőleg fejméretű, és összeragad tőle a szánk, olyan édes. De van remény. Ha nem is nézzük a gasztroforradalmat, a Michelin-csillagos éttermeket és a nemzetközi eredményeket, akkor csak nézzünk magunkba. Volt idő, amikor nem tudtam elképzelni, hogy a mogyorós Balaton szeletnél van jobb dolog a világon. Talán az imperialista Milka csoki, de hát az meg drága volt. Aztán csak eljutottam oda, hogy Vikivel készítek interjút, aki azt mondta, hogy ő is ugyanezeken a rossz csokoládékon nőtt fel, azonban a gasztronómiai nyitottság jó eséllyel ízlést is szülhet. Legyen igaza. Biztos, ami biztos alapon azért adott egy táblával a friss díjnyertes, 66%-os mexikói kakaóbabból készült csokoládéjából. Én meg hagytam magam terelgetni. <span>Az interjú július 23-én készült.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/fabriccsoki.JPG" alt="fabriccsoki.JPG" class="imgnotext" width="600" height="600" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><small>A saját táblánk (volt).</small></p>
<p style="text-align: justify;">Mint általában az interjúk során, igyekszem valami újat megmutatni az illetőből, akivel beszélgetek, nem feltenni ugyanazokat a kérdéseket. Vikivel <a href="http://fuszereslelek.nlcafe.hu/2015/05/07/valora-valt-csokolade-illatu-alom/" target="_blank">itt</a>, <a href="http://csokilabor.blogspot.hu/2015/04/two-in-one-fabric-modra-avagy-hogyan.html" target="_blank">itt</a> és <a href="http://www.hirado.hu/2015/04/15/egeszen-a-dobogoig-jutottunk-vilagsiker-a-magyar-csoki-mindent-vitt/" target="_blank">itt</a> tudtok korábbi interjúkat nézni, ha még kíváncsiak vagytok.</p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Beszéljünk egy kicsit az alapokról. 2012-ben indult el a vállalkozás, de már 2010 óta gondolkoztatok arról, hogy csokoládét készítsetek. Mi volt az inspiráció?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Elmentünk a Rózsavölgyi csokiműhelybe forgatni (akkor még egy gyerekműsor szerkesztőjeként <span>dolgoztam</span>), és amit ott fogadott, azt csodálatosnak tartottam. Csiszár Katalin példaértékű számomra. Onnan úgy mentem haza, hogy úristen, de jó lenne ilyet létrehozni! Ekkor kezdődött az álmodozás része. A férjem bátorított, hogy vágjunk bele, és az is a "segítségünkre" volt, hogy épp az idő tájt szűnt meg a munkánk. Ez körülbelül olyan érzés volt, mint ha az orrunkra vágták volna az ajtót, hogy csináljatok már végre olyasvalamit, amit igazán szerettek! Persze lett mellette másik állásunk, de onnantól fogva párhuzamosan dolgoztunk a csokoládé projekten, míg aztán én teljes állásban el nem kezdtem ezzel foglalkozni.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/takacsviki.jpg" alt="takacsviki.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small>Fotó: Csigó Zita</small></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Azt tudom – de elég bárkinek csak rápillanatani a csipkés mintával díszített csokoládékra –, hogy formatervezést hallgattál, ill. Talmácsi Károly mestercukrásztól is tanultál.</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Nem vagyok cukrász, de beengedtek egy 3 napos workshopra, ott találkoztam Talmácsi Károllyal. Külön vettem tőle órákat, elmentem Tőserdőre. Mentoromnak tartom, néha fel szoktam keresni, ha kérdésem van. A bonbon viselkedését tanultam meg tőle, az anyagismeretet, hogy ne penészedjen be 2 nap után a csokoládé. Meg, hogy mennyire szereti, amit csinál, az áhítatot. Nyitott az új ízekre.</p>
<p style="text-align: justify;">Azóta sem végeztem cukrász szakmát, mivel nincs külön csokoládékészítő képzés, a cukrászoknál pedig ez csak egy apró szelete a képzésnek, mással viszont nem foglalkoznék..</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/tabla2.jpg" alt="tabla2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="599" height="375" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Te magad tervezed akkor a "borítókat" a csokikhoz? Mind a csokin, mind a csomagoláson?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Ambíciózus ember voltam, iparművész szerettem volna lenni. Csomagolásművészetet akartam csinálni, végül dekoron tanultam iparművészetis tanároktól. Fontos a felismerhetőség. Csak csokit nem csináltam volna, ha nincs benne formatervezés, ennek a kettőnek a találkozása kellett, és nagyon örülök, hogy ez sikerült.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Jó csokinak is kell a cégér? Látszik, hogy sokat adsz a dizájnra.</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Igen. A szép csomagolás miatt nagyobb az esély, hogy leveszek valamit a polcról, mert ez izgalmassá teszi a terméket. Kell a jó külcsín. Ha valami unalmas és jellegtelen, akkor nem biztos, hogy adok esélyt a belsőnek. Nem becsapva magam, de szeretném azt hinni, hogy aki ad az igényes megjelenésre, az a belsőt is ugyanolyan gondossággal készíti el.</p>
<p>Kb. 1 éve volt egy dizájnváltásunk: egyszerűsítettünk, egyszín nyomásra álltunk át, újrahasznosított papírt használunk. Akkor és azóta is Lukács Gergely grafikussal dolgozom. Remek partner a munkában, mert engedi (és elviseli) hogy én is kreatívkodjak :)</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/bonbon.jpg" alt="bonbon.jpg" class="imgnotext" width="500" height="447" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: A Fabric csoki aztán kézműves a javából, hiszen te csinálsz mindent a két kezeddel. Mi a véleményed, hogy az elmúlt években mégis a paródia szintjére fokozták azt, hogy most már minden kézműves?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Nem szoktam soha hirdetni, hogy kézműves csokit készítek, mert nem tartom plusz erénynek. Az még nem garancia a minőségre, hogy valaki a két kezével dolgozik. Nem ez a minőség ismérve, de ha szóba kerül, akkor elmondom. Fontosabbnak tartom, hogy én találok ki mindent, az íztől a csomagolásig, erre büszke vagyok.</p>
<p style="text-align: justify;">Már ez elejétől fogva inkább a formatervezés fogott meg, nem a kézműves dolog, ezért nem hangsúlyoztam akkor sem, amikor még nem hajtották túl ezt a fogalmat.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong> - N. B.: Most már az esetek egy részében a kézműves nem jelent többet, mint hogy még több pénzt húzhatnak le a fogyasztóról. Gyanítom, hogy titeket is érhetne ilyen vád, hisz ahhoz képest, hogy a boltban 200 forintért lehet kapni egy 100 grammos táblát, addig a ti kisebb tábláitok ennek a hat-hétszeresébe is kerülhetnek.</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a minőségi csokoládékészítésből óriási összegeket lehet gyorsan előteremteni. A mostani díjnyertes csokoládéban megtalálható csoki kilója nettó 5500 forint, és ez csak az egyik összetevő. Ahogy mondtam, a kézműves önmagában még nem érték, ugyanis van, aki gépekkel és kellő hozzáértéssel is fantasztikus dolgokat tud létrehozni. Azonban ha el kell osztani a a befektetésre, fejlesztésre szánt összeget, akkor még mindig inkább az alapanyagra szeretek költeni a gépek helyett.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/bonbon2.jpg" alt="bonbon2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="600" height="400" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Eleget kerülgettük, de azért szóba került korábban, úgyhogy beszéljünk arról, ami reflektorfénybe emelt téged. Bronzérmet szereztél a világ egyik, ha nem legelismertebb csokoládé versenyén, az Academy of Chocolate-nél. Mindezt csupán három év fennállás után. Hogy nevez egyáltalán a csokik Michelin-csillagának tartott AOC versenyre valaki?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Amikor elkezdtem csokizni, akkor elsődleges szempont volt, hogy indulni szeretnék. Első évtől kezdve folyamatosan jelentkeztem. Most másodszorra mert csak kétévente van a verseny. Álomként lebegett előttem, hogy egyszer ezt el tudom érni, mert ennél nagyobb, elismertebb verseny nincs jelenleg csokis körökben. Ezzel [mexikói 66%-os étcsokoládé] az egy táblával indultam, meg egy trüffellel. Nem görcsöltem rajta, tudtam, hogy ezt, és csak ezt küldöm a táblás kategóriában. Nem számítottam erre az eredményre, csak vágyakoztam.</p>
<p style="text-align: justify;">Már korábban is kisérleteztem ezzel a típusú tuillel, nagyon szeretem, tudtam hogy fel fogom dolgozni. Az volt a feladat, hogy melyik kakaóbabokkal, hogyan keverjem, hogyan finomhangoljam. Ha megfelelsz az előzetes standardoknak (pl. kakaóbab tartalom), akkor beküldöd a versenyterméket, leírod a manufaktúrát, ahol készült, majd várod a zsűrizést. Nem voltak megérzéseim, nem számítottam rá, de amikor megtudtam az eredményt, ugráltam örömömben :)</p>
</blockquote>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/aoc.jpg" alt="aoc.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p><strong>- N. B.: Gyanítom, hogy akkor ez az eredmény kapukat nyit Nyugat-Európára is.</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Németországba (Hamburg) már viszonylag régóta szállítunk, van ott egy redisztribútor. Mondanom sem kell, hogy egy németnek jóval kevésbé terheli meg a pénztárcáját, hogy vegyen egy ilyen csokoládét. A verseny hatására Angliából és Írországból is érdeklődtek már utánunk, holott a nyár az nem a csoki szezonja, mert az igazán szeptembertől májusig tart.</p>
</blockquote>
<p><strong>- N. B.: Mi a kapcsolatod Budapesttel?</strong></p>
<blockquote>
<p>Debrecenben születtem, Nyíregyházán nőttem fel, érettségi után kerültem fel tartósan a fővárosba. Azóta itt vagyok, és épp azon ügyködök, hogy a XIV. kerületben található műhelyt közelebb hozzam a XI. kerületi lakhelyemhez :)</p>
<p>Szeretem Budapestet, hihetetlenül szép városnak tartom, imádok sétálni. Néhány formatervezői ötlet is ezeken a sétákon születik, amikor látok olyan formákat, amik megragadnak. Ha nem Budapesten laknék, akkor San Francisco lenne az a hely, ahol szívesen lennék.</p>
</blockquote>
<p><strong>- N. B.: Egy másik interjúban mondjátok, hogy álmodozás szintjén felmerült egy csokizó-kávézó nyitása is. Milyen formában, hol?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Ez tényleg csak álmodozás, nem sok realitása van a közeljövőben. Az biztos, hogy valami forgalmas, központi helyen kell(ene) nyitni, hogy azok is belebotoljanak, akik nem céltudatosan oda tartanak. De el kell mondjam, hogy ez igazából a férjem nagy álma, aki zseniálisan főz. Én vinném a csoki részét, ő meg a konyhát. Ha tényleg megvalósulna, akkor biztosan több teret adnék a formatervezésnek, egy iparművészeti boltot is telepítenék oda, ahol kis megkötéssel, de sokan árulhatnák a portékájukat. Belevágnék én is valami újba, de legyen egyelőre titok, hogy mi az :)</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/mintak.jpg" alt="mintak.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="601" height="446" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Elmondtad nekem, hogy ősztől a Fabric mellett egy új márkát is be akarsz vezetni. Mit tudhatunk erről?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Ezt már nem egyedül csinálom, hanem egy csokis baráttal. Tőle vásároltam már korábban alapanyagot, de most közösen kezdünk új táblába. Annyit elárulhatok, hogy lesznek meredekebb ízek, sokaknak elsőre biztosan furcsának fog tűnni. Hasonló stílusú lesz, mint a Fabric, testvérmárkának mondanám. A partnerem madagaszkári csokit fog hozni hozzá. Szeretnénk szeptemberben, de legkésőbb még idén elindítani ezt a vállalkozást.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">Köszönjük Vikinek az interjút, kövessétek az oldalát, <a href="https://www.facebook.com/Fabric.csokolade?fref=ts" target="_blank">Facebook</a>-on, <a href="https://instagram.com/fabriccsokolade/" target="_blank">Instagram</a>on, <a href="https://twitter.com/fabricchoco" target="_blank">Twitter</a>en. De leginkább kóstoljátok meg a csokiját, bonbonjait, ami nyáron is ugyanolyan jó.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F07%2F27%2Finterju_fabric_csokolade_takacs_viktoria%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F07%2F27%2Finterju_fabric_csokolade_takacs_viktoria%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F07%2F27%2Finterju_fabric_csokolade_takacs_viktoria%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t='a kézművesség önmagában még nem garancia a minőségre'"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://nagykorut.blog.hu/2015/07/27/interju_fabric_csokolade_takacs_viktoria#comments"><img class="item_ctp" src="https://nagykorut.blog.hu/rss/image/post/id/7654342" border="0" /></a><br /></p>
interjú
kézműves
Academy_of_Chocolate
Fabric_Csokoládé
0
Nagykörút Blog
https://nagykorut.blog.hu
https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/fabriccsoki.JPG
https://nagykorut.blog.hu/2015/06/19/vas-gergely-gregory-iron-interju
'Minden gép egy olyan konzervdoboz, ami fényt rögzít, használd!'
2015-06-19T15:13:43+02:00
2015-06-19T15:13:43+02:00
nagykörút_blog
https://blog.hu/user/426895
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/1097712_10201215211330100_1513182593_o.jpg" alt="1097712_10201215211330100_1513182593_o.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="551" height="365" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small>Fotó: Fazekas Krisztina (szerk. Vas Gergely)</small></p>
<p style="text-align: justify;">Március végén néztem meg a fotós Vas Gergely <a href="http://fuga.org.hu/budapest-ahogy-meg-sohasem-lathattuk/" target="_blank">kiállítását</a> a Fugában, természetesen Budapest-tematikával. Akkor még nem sejtettem, hogy elsősorban nem is ez a profilja, másodsorban, hogy ott lesz, harmadsorban hogy majd egyszer személyesen is egy jót beszélgetünk. Az alábbi interjú június 2-án készült.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/bpflood.jpg" alt="bpflood.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">A képek <a href="https://www.facebook.com/gregory.iron.photography" target="_blank">Facebook</a>-ról és a <a href="http://www.gregoryiron.com/" target="_blank">saját oldaláról</a> származnak.</p>
<p style="text-align: center;"><iframe src="https://player.vimeo.com/video/86597398" width="500" height="281" frameborder="0" webkitallowfullscreen="" mozallowfullscreen="" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Azt írod magadról, hogy 10 éve foglalkozol fotózással. Mivel foglalkoztál előtte? Honnan és miért jött a fotózás?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Előtte informatika és kereskedelem területén dolgoztam egy elektronikai cikkek forgalmazására szakosodott áruháznál. 2003 környékén, amikor Magyarországon is berobbant a digitális fotózás, akkor minden gépet a kezembe vehettem és kipróbálhattam. 2008 óta dolgozom elsősorban fotósként, előtte párhuzamosan mást is csináltam Mondhatni a technikai rész felől jöttem a fotózásba, m</em><em>űszaki iskolát végeztem. A digitális kor szülötte vagyok, most nyögöm az analógot :)</em></p>
</blockquote>
<p><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/22e37f_e0fa6c3ad92dd7c49a6d3cfd3749b6c6_jpg_srb_p_1272_822_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" alt="22e37f_e0fa6c3ad92dd7c49a6d3cfd3749b6c6_jpg_srb_p_1272_822_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" width="600" height="388" /></strong></p>
<p><strong>- N. B.: Ez lett volna a következő kérdésem, hogy állsz akkor az analóggal?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Az analógnak külön lelke van. Ezt akkor fogod megtudni, ha elkezdesz vele foglalkozni. Sok bája van. Például: milyen jó, hogy nem látjuk azonnal a kijelzőn, hogy milyen kép készült! Ettől függetlenül nem vagyok a háborúskodás híve, mert azt se felejtsük el, hogy az analóg fotózásnál is több módosító tényező lehetséges: mire fotózod, hogyan hívod elő stb. Filmre csak magamnak fotózok.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Azt mondta egy fotóművész ismerősöm az analóg vs. digitális témára, hogy ha Michelangelónak lett volna egy jobb vésője, rest lett volna használni? Naná, hogy nem. Úgyhogy ezért is jó, hogy van a digitális technika. Ugyanakkor az analóg kétségtelenül tudatos fotózásra nevel. Mondjuk erre már korábban, digitális géppel is törekedtem, az önkontrollra. Volt egy memóriakártyám, amire kb. "csak" 2 tekercsnyi kép fért, ezzel mentem mindenhova, tudatosan korlátozva magam.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Viszont ha én csináltam volna magammal interjút, nem biztos, hogy ezekkel a kérdésekkel kezdtem volna. :)</em></p>
</blockquote>
<p><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/22e37f_18e1907e177d4aa0b43532d784d901eb_jpg_srb_p_1167_778_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" alt="22e37f_18e1907e177d4aa0b43532d784d901eb_jpg_srb_p_1167_778_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" width="600" height="400" /></strong></p>
<p><strong>- N. B.: Kérlek, tied a pálya! Milyen kérdéssel indítottál volna? :)</strong></p>
<blockquote>
<p>Például: "Miért fotózol?" - szerintem ezt kérdeztem volna először.</p>
</blockquote>
<p><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/22e37f_8bca2b4e86e8fd31f8ed3e8a8c358017_jpg_srb_p_1220_822_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" alt="22e37f_8bca2b4e86e8fd31f8ed3e8a8c358017_jpg_srb_p_1220_822_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" width="600" height="405" /></strong></p>
<p><strong>- N. B.: Lehet, hogy ez csak nekem tűnt magától értetődőnek, de hát akkor: miért fotózol?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Mert kedvem lelem benne, magamért. Látszólag közhelyes válasz, de nem biztos, hogy elsőre ezt válaszolná rá mindenki. Nagyon k<em>emény harc megy a figyelemért minden fórumon és csatornán, de nem feltétlenül akarok ebbe a lökdösődésbe mindenáron beszállni. Mert magamnak fotózok. Ugyanakkor vállalom, vannak néha a giccs határát súroló képeim is, mert néha ilyen is kell.</em></p>
</blockquote>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/22e37f_7f40af7aadaf4de08838dd0094c883a4_jpg_srb_p_1211_806_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" alt="22e37f_7f40af7aadaf4de08838dd0094c883a4_jpg_srb_p_1211_806_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" width="599" height="399" /></p>
<p><small>Surrey, Egyesült Királyság</small></p>
<p style="text-align: justify;"> <strong>- N. B.: Visszakanyarodva Budapesthez, a <em>Nobody Nowhere</em>-en kívül van más fővárosi válogatás?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Urbanista és szociofotók vannak, de alapvetően nem csinálok tematikus Budapest fotókat. Sokat utazom, viszonylag kevés időm van Magyarországra. Budán születtem, ott is éltem, most azonban Pesten lakom, amit, be kell valljak, annyira nem szeretek. A főváros akkor érint meg, ha van hangulatom és társaság hozzá, akikkel közös fotózásokat lehet csinálni. Úgy érzem, hogy nagyon sok pozitív változás történt az elmúlt években, de Budapest még kicsit keresi a saját arculatát. Nagyon örülnék neki, ha nemcsak a letisztult egyszerűség (értsd: betonsivatag a felújított terek többsége), de az izgalmasság és az élhetőség is szempont lenne a várostervezésnél. Annyi jó magyar művész van, akiknek teret lehetne adni.</p>
<p style="text-align: justify;">Még a 2013-as budapesti árvíz képeit tudom ajánlani, de remélem az nem fog mostanában megismétlődni.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/bpflood.jpg" alt="bpflood.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><iframe src="https://player.vimeo.com/video/68557067" width="500" height="281" frameborder="0" webkitallowfullscreen="" mozallowfullscreen="" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p style="text-align: left;"> <strong>- N. B.: Milyen géppel dolgozol, mennyi időt szánsz az utómunkára?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Canon EOS 6D-vel dolgozom, de nyugodtan mondhatom, hogy inkább az optika számít. Minden gép egy konzervdoboz, ami fényt rögzít, használd! 15 évig ezeket értékesítettem, ezért pontosan tudom, hogy nem kell túlbecsülni a készülékeket.</p>
<p style="text-align: justify;">Viszonylag sokat utómunkázom, egy képnél ez akár a másfél órát is elérheti. Az elején persze még sokat ülsz a gép előtt, aztán már reflexből mennek ezek a dolgok is.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/22e37f_7dc7eb57e15e3274d1075b0cd7730b77_jpg_srb_p_1249_822_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" alt="22e37f_7dc7eb57e15e3274d1075b0cd7730b77_jpg_srb_p_1249_822_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" width="601" height="395" /></p>
<p style="text-align: justify;"> <span> </span><strong>- N. B.: A profilod és a portfóliód jelentős részét teszi ki az esküvői- és rendezvényfotózás. Mesélj erről egy kicsit.</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Az a baj, hogy az esküvői szakmai ágazat egy kicsit elkorcsosult Magyarországon. Az embereknek nincs olyan vizuális kultúrájuk, hogy különbséget tegyenek a munkák között, ezért elsősorban a pénz számít. Mi a különbség, ha valaki 50 ezret, vagy 250 ezret kér egy esküvői fotózásért?</p>
<p style="text-align: justify;">Tele van az internet a vicces (és/vagy kínos) orosz esküvői képekkel. Nos, csak szólok, hogy vannak ilyenek magyar kiadásban is. Fotós körökben szoktam mondani, hogy amikor esküvői "idény" van, akkor 4,5 millió esküvői fotós van, és 4,5 millió esküvőszervező egy kicsivel több mint 9 milliós lakosságra :) Sokan azt hiszik, hogy ez is olyan, mint egy termékfotózás, holott kellő tisztelettel és alázattal kéne ehhez közelíteni, hisz (jobb esetben) egyszer van ilyen az életben. <span>Persze mindenki valahogy elkezdte ezt a szakmát, de azok maradnak fent, akik fejlődnek.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/22e37f_9676264c31844a52b38c497d98995b64_jpg_srb_p_1167_778_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" alt="22e37f_9676264c31844a52b38c497d98995b64_jpg_srb_p_1167_778_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" width="600" height="400" /></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/22e37f_9115ecfe2be345249337a15bebd044a3_jpg_srb_p_1167_778_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" alt="22e37f_9115ecfe2be345249337a15bebd044a3_jpg_srb_p_1167_778_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" width="600" height="400" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span> </span><strong>- N. B.: Miben vagy te más, milyen koncepcióval dolgozol?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Nem vállalok túl sok munkát, és nem is vagyok túl olcsó. Talán nagyképűnek hangzik, de ez egy jó szűrő. Általában nincs koncepciója a pároknak, akik megkeresnek, de pontosan ezért találkozom velük. Hogy beszélgessünk, megismerjük, felmérjük egymást. Hogy tudjam, mi bennük, mi ebben a számukra nagyon fontos pillanatban az a plusz, amit egy témával meg lehet jeleníteni. Nem szoktam belemenni alkudozásokba, de ha egy pár annyira megfog, hogy nagyon szeretném őket fotózni, akkor elképzelhető, hogy átgondolom az árat. Egyszer kaptam egy olyan kérést, hogy szeretnének 10 kilóval könnyebbnek látszani a képen, nem tudnék-e valamit csinálni? Mondtam, hogy bocsi, de hozott anyagból dolgozom :)</p>
<p style="text-align: justify;">Egy ideje sokat járok Máltára, és mostanában már Ciprusra is, ugyanis egyre többen döntenek úgy, hogy ott kelnek egybe. A helyszín valóban csodálatos, Málta különösen közel áll a szívemhez, jó kapcsolatban vagyok a máltai turisztikai hivatallal.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/22e37f_ecd250ab556545bd971120ce4856489a_jpg_srb_p_1212_808_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" alt="22e37f_ecd250ab556545bd971120ce4856489a_jpg_srb_p_1212_808_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" width="600" height="400" /></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/22e37f_12728bfdd3da4aec8afe2e57e8b355d8_jpg_srb_p_1167_778_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" alt="22e37f_12728bfdd3da4aec8afe2e57e8b355d8_jpg_srb_p_1167_778_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" width="600" height="400" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/mirror.jpg" alt="mirror.jpg" class="imgnotext" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Embereket vagy tárgyakat fotóznál inkább, leszámítva persze az esküvői tematikát?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Embereket csak nagyon megválogatva. A tárgyak egyszerűek, nem beszélnek vissza, könnyű velük dolgozni. Korábban a magam szórakoztatására oldtimer kocsikat fotóztam, és ennek köszönhetően sokan megtaláltak hasonló munkákkal.</em></p>
</blockquote>
<p><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/bedefazekas.jpg" alt="bedefazekas.jpg" class="imgnotext" /></strong></p>
<p><small>Bede-Fazekas Szabolcs a "Magyar Színház színészei" sorozatból</small></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/arab.jpeg" alt="arab.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" width="600" height="400" /></p>
<p><strong>- N. B.: Mi most a kihívás számodra? Hogy marad friss egy fotós?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Az esküvő mindig az, mert várakozáson felül próbálom visszaadni a pillanatot. Aztán vannak a technikai jellegű kihívások, mint vízalatti fotózás. </em><em>Előfordul, hogy nagyon nincs kedvem fotózni, volt hogy 3 hónapig félretettem a gépet. Utazással, barátokkal töltődtem. </em><em>Most a marketing inspirál, a magam arculatának a menedzselése. Célzottan keresek leendő ügyfeleket itthon, de egyre inkább külföldön.</em> </p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/kgst.jpeg" alt="kgst.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" width="600" height="401" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/22e37f_eb1e067b5c05ac6be4c6037153dc8af8_jpg_srb_p_1281_822_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" alt="22e37f_eb1e067b5c05ac6be4c6037153dc8af8_jpg_srb_p_1281_822_75_22_0_50_1_20_0_00_jpg_srb.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" width="600" height="384" /></p>
<p> </p>
<p>Köszönjük Gergelynek az interjút, a fent megadott oldalakon tudjátok követni, hogy épp merre fotóz a világban.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F06%2F19%2Fvas-gergely-gregory-iron-interju%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F06%2F19%2Fvas-gergely-gregory-iron-interju%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F06%2F19%2Fvas-gergely-gregory-iron-interju%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t='Minden gép egy olyan konzervdoboz, ami fényt rögzít, használd!'"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://nagykorut.blog.hu/2015/06/19/vas-gergely-gregory-iron-interju#comments"><img class="item_ctp" src="https://nagykorut.blog.hu/rss/image/post/id/7554496" border="0" /></a><br /></p>
interjú
esküvő
fotózás
árvíz
Málta
Vas_Gergely
Gregory_Iron_Photography
0
Nagykörút Blog
https://nagykorut.blog.hu
https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/1097712_10201215211330100_1513182593_o.jpg
https://nagykorut.blog.hu/2015/05/14/urban_golf_budapest_heavy_balls_ugc
Az urban golf budapesti úttörői || Heavy Balls UGC
2015-05-14T11:38:07+02:00
2015-05-14T11:38:07+02:00
nagykörút_blog
https://blog.hu/user/426895
<p style="text-align: justify;">Az <a href="http://index.hu/video/2015/05/13/urban_golf/" target="_blank">Index</a> után másodikként itt, a Nagykörút Blogon mutatkozik be az új budapesti városi sport, az urban golf. Többször írtunk már róla, hogy minden olyan kezdeményezéssel szimpatizálunk, ami élővé és használhatóvá akarja tenni a várost, mert a köztér nem azért van, hogy glaszékesztyűben nézegesd. Olyan városunk lesz, amilyenné tesszük, vagy amilyenné akarjuk tenni. Az urban golf pedig szerintünk egy, ebbe az irányba tett jó <span style="text-decoration: line-through;">lépés</span> ütés. Megszólaltattuk a <strong>Heavy Balls Urban Golf Club Budapest</strong> egyik prominens alakját és alapítóját, Albert Swingert.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/hvugc.jpg" alt="hvugc.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small>A képek a Heavy Balls <a href="https://www.facebook.com/HeavyBallsUGC" target="_blank">Facebook</a> oldaláról származnak.</small></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Sokat vártunk erre az interjúra, két és fél hónapot! Először az egyesületté alakulás miatt kértél időt. Mikor kezdtétek ezt az egész urbánus golfozást, és mennyire mérföldkő az egyesületté alakulás? Nehezen ment a procedúra?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">A halasztás oka elsősorban az volt, hogy szerettünk volna egy kicsit stabilizálódni, egy fix bázissal kilépni a nyilvánosság elé, nem pedig úgy, hogy fél év múlva már csak páran csinálják az egészet a városban. Mostanra érett meg a dolog annyira, hogy ki merünk állni, nem csak haveri úton terjesztjük az üzenetet, hanem nyilatkozunk is.</p>
<p style="text-align: justify;">Magát a golfozást tavaly augusztusban kezdtük el, kb. hatan és mérföldkőnek gondoltuk/gondoljuk az egyesületté alakulást, bár ez nem egy egyszerű folyamat. Három hónap után kaptunk választ a bíróságtól, és természetesen nem jegyeztek be minket, de küzdünk.</p>
<p style="text-align: justify;">Az egyesületté alakulást azért tartjuk fontosnak, mert így biztosabban tudjuk képviselni magunkat, illetve azt gondoljuk, hogy ahhoz, hogy népszerű legyen egy sport, sokkal könnyebb út, ha mi is nyitottak vagyunk a hatóságok felé és vállaljuk, hogy mi ezt szeretnénk csinálni, akár közösen felállított szabályok szerint is.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Az Indexes videóban elmondod, hogy szeretnétek, ha népszerűbb lenne a sportág, de azért ne legyen <em>túl</em> népszerű. Nyilván ez egyelőre egy underground buli, mondhatni szűk baráti szórakozás. El tudod képzelni, hogy egyszer annyian fognak urbángolfozni Budapesten, hogy már cikivé válik, és abbahagyjátok?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Azt gondolom, hogy az urban golf csak akkor válhat cikivé, ha a világ összes szabaidős tevékenysége azzá válik. Ha égő lesz kimenni bringával az utcára, futni vagy focizni a parkban, akkor urban golfozni is égő lesz.</p>
<p style="text-align: justify;">A <em>túl sok</em> embert inkább arra értem, hogy nagyon sokan érdeklődnek a sport iránt és ezek az arcok általában nálunk jelentkeznek be, kevéssé van önszerveződés. Ezzel a megemelkedett létszámmal az jár, hogy például ha kimegyünk vasárnap ütni valahová, akkor 10-15 ember vár, hogy befejeződjön egy lyuk. Így természetesen unalmassá válik a játék. Örülnénk, ha minél többen lennének, de annak még jobban, ha alakulnának másik csapatok, ők is szerveznének versenyeket, megmozdulásokat stb. Az lenne a legmenőbb, ha kialakulna egy pezsgő urban golf élet Magyarországon, olyasmi, mint például Franciaországban, vagy Németországban, ahol minden hétvégén lehet valahol játszani.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/golf4.jpg" alt="golf4.jpg" class="imgnotext" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Volt egyáltalán Budapesten korábban ilyen kezdeményezés, részt vettél ilyesmiben, vagy tudsz róla?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Amiről tudok, hogy Debrecenben vannak srácok, akik már régebb óta nyomatják, velük próbáltunk kooperálni, egyelőre kevesebb sikerrel. </p>
<p style="text-align: justify;">Budapesten amit tudok, hogy voltak próbálkozások, kb. egy éve, aztán együtt kezdtünk el kicsit komolyabban szervezkedni. Jelenleg van egy 6-7 fős nagyon aktív és egy tágabb, kb. 20 fős kevésbé aktív bázis. Minden hétvégén szoktunk kijárni, általában 9-10 fővel.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/csoport.jpg" alt="csoport.jpg" class="imgnotext" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Honnan jött az inspiráció, külföldi mintákból? Mennyire népszerű az urban golf külföldön?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Az inspiráció abból jött, hogy már többször próbálkoztunk olyan sportokkal, amik kicsit szokatlanabbak, viszont nincs olyan pálya- vagy eszközigénye, mint a mostani tömegsportoknak. Ilyen próbálkozás volt a méta, amit 2 évig csináltunk minden héten, a Margitszigeten, csak sajnos ahhoz, hogy ez pörögjön, kell legalább 12 ember. Ezt egy idő után nehéz volt összeszedni, ezért felhagytunk vele. Egy kisebb közösséggel elkezdtünk krokettezni, amihez 4 ember is elegendő, viszont összetört a felszerelésünk, és valamiért nem vettünk újat, ezért ez is abbamaradt.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezek után gondolkoztam a csajommal valami olyasmin, amit akár egyedül vagy ketten is lehet nyomatni, kb. akárhol. Ekkor jött, hogy vegyünk egy használt golfszettet és járjunk ki teniszlabdával az Orczy kertbe (ilyenkor még nem vágtuk, hogy ez külföldön ekkora dolog). Megvettük a szettet, elkezdtünk kijárni, jöttek a haverok és elég komolyan rákattant mindenki. 2 hét után már mindenkinek volt saját szettje és elkezdtük nyomatni. A szabályokat meg a megfelelő labdát (ami leváltotta a teniszlabdát) ezután kezdtük el felkutatni, illetve felvettük a kapcsolatot német urban golfosokkal, ők is sokat segítettek.</p>
<p style="text-align: justify;">Külföldön egyre népszerűbb a sport, de nincs egy központi szövetség vagy ilyesmi, akik diktálják a szabályokat, inkább organikusan növekszik a dolog, sok kis helyi szabállyal, érdekességgel. Minden urban golfosnak a világon egyetlen közös szabálya van: safety first!, tehát első a biztonság, azt hiszem, ezt nem nagyon kell magyaráznom…</p>
<p style="text-align: justify;">Mivel láttuk, hogy ezt mások jobban nyomatják, meg nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, mint mi, ezért gondoltuk, hogy kimegyünk megnézni, hogy mi van, meg hogy mit kéne. Ennek eredményeként voltunk januárban egy német versenyen, ahol középmezőnyben végeztünk, illetve összehoztunk a csehekkel egy versenyt március végén. Ezek nagyon jók voltak, mindenhol nagyon barátságos arcok vannak, hasonló kattanással mint mi, és ezt nagyon jó látni.</p>
<p style="text-align: justify;">A sportág (jelenleg) legnagyobb eseménye pedig az <a href="http://www.eugc.org" target="_blank">European Urban Golf Cup</a>, amit harmadszor rendeznek meg idén és Londonban az Olimpiai Parkot sikerült megszerezni a célra. A verseny és a sport nagyságát mutatja, hogy még a londoni polgármester és a BBC is a rendezvény mögé állt.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/golf2.jpg" alt="golf2.jpg" class="imgnotext" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Volt valaha bármi összetűzés rendőrökkel, közterület felügyelőkkel? Van valami jogszabály, ami alapján a hatóság korlátozhatná ezt sportot?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Tudom, hogy ez ritka dolog, de csak pozitív dolgokat tudok mondani a rendőrökről. Eddig amikor kapcsolatba kerültünk nagyon érdeklődőek voltak és jókat röhögtünk, semmi korlátozás vagy fenyítés nem történt. A biztonságiakkal csak akkor volt gond, amikor valami olyan területre tévedtünk, ami magánterület volt és ott megkértek, hogy menjünk onnan, ami teljesen jogos. Ezt nem úgy kell érteni, hogy bemásztunk valahová, hanem például épületek mellé bepattog a labda és szólnak, hogy ne lendítsünk az üveg közelében, ami teljesen érthető.</p>
<p style="text-align: justify;">Alapvetően az a hozzáállásunk, hogy nem pusztítani vagy provokálni szeretnénk, hanem játszani, ezért ha megkérnek, hogy menjünk valahonnan, akkor nem állunk neki hepciáskodni, meg emberkedni, hanem vagy megértetjük, hogy nem okozunk kárt, vagy elmegyünk. Egyelőre azért az a tapasztalat, hogy elférünk a városban, mint sok más sport is.</p>
<p style="text-align: justify;">Jogszabályról nem tudok, szerintem nem is lesz. Alapvetően ugyanaz a szabály lehet érvényes ránk is mint mindenkire aki köztéren valami labdás dolgot csinál…</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Nem tartasz attól, hogy pont a publicitás miatt rátok szállnak?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Szerintem van jobb dolguk is :)</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: A fellelhető kontent alapján ütöttetek már a Városligetben és az Infoparkban. Voltatok más helyen is a városban? Esetleg van álomhelyszín, ahol mindenképp szeretnétek egyszer játszani?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Sok helyen voltunk már, és ezeket vezetjük is az urbangolfmap.com–on, ahol azokat a helyeket gyűjtik, ahol jókat lehet ütni. Budapesten (szerintem) a legjobb helyek az InfoPark, a Márc 15. tér, a Városliget és a Margitsziget. Ezek mellett voltunk sokszor az Orczy kertben, a Rákóczi téren vagy a Szabadság téren.</p>
<p style="text-align: justify;">Van egy budapesti álomhely, de ezt nem árulom el, hogy hol van, legyen annyi elegendő, hogy sok szobor van ott és egy színház is…</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/screen_shot_2015-05-14_at_10_17_57.png" alt="screen_shot_2015-05-14_at_10_17_57.png" class="imgnotext open-in-modal" width="600" height="596" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Ez egy teljesen alulról jövő kezdeményezés, gondolom büszkék is vagytok a függetlenségetekre, ugyanakkor az anyagiak miatt nem gondolkoztatok szponzorációban, vagy nem kerestek meg titeket ilyen ajánlattal?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Az a helyzet, hogy nagyon sok mindent nem lehet ezen a sporton szponzorálni, mert veszel használtan mondjuk 2-3 ütőt, darabját 1500HUF-ért, mellé 5 labdát 2000HUF-ért és készen vagy. Csak azért, hogy legyen menő ruházatod, meg mindenféle repitárgyaid, azért meg nem érdemes, azt megcsinálod vagy megveszed magadnak.</p>
<p style="text-align: justify;">Egyébként ez a DIY [Do It Yourself - szerk.] mentalitás elég erős a csapaton belül, többen csináltunk már ütőtartó táskát magunknak, vagy említhetném a saját tervezésű, félreérthetetlen formájú labdatartó zsákjainkat. De minden versenyre készítettünk eddig felvarrókat is saját magunknak, hogy maradjon ezekről emlék. Ezeket a cuccokat általában közös melóval dobjuk össze, minimális költségvetésből. Aki támogatott minket, az is inkább barterben, tehát cserébe mi csináltunk valamit.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Mentek Londonba az Európa Kupára, ahol ti fogjátok képviselni Magyarországot. Mikor lesz a kupa, és hogyan készültök? Milyen eredménnyel lennél elégedett?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">A kupa most szombaton lesz (2015. 05. 16.), mi egy 9 fős különítménnyel megyünk, először Magyarországról. Idén 10 résztvevő ország lesz, és mi vagyunk a ”legfiatalabbak”, vannak olyan országok ahol már 6-7 éve nyomják a sportot és rendes válogatóval lehet csak bekerülni az utazó csapatba. Nálunk a bekerülés feltétele (amellett, hogy önköltséges a dolog), az volt, hogy vállaltunk egy közös felkészülést, ami 3 hónap volt és minden hétvégén mentünk ütni együtt kilencen.</p>
<p style="text-align: justify;">A versenyen elsődleges célunk, hogy jól érezzük magunkat, de szerencsére ez közös cél minden válogatottal. Szerencsére a kompetitív faktor viszonylag alacsony a nemzetközi urban golf szcénában…</p>
<p style="text-align: justify;">Ha helyezésekben gondolkozunk, bravúr lenne, ha nem az utolsó helyen végeznénk, de szerintem ez így teljesen rendben van, nekünk már az, hogy megszerveztük a kijutást és beleraktunk fejenként csomó melót+lóvét, az egy nagy dolog!</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/golf.jpg" alt="golf.jpg" class="imgnotext" /></strong></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Elképzelhető lett volna ilyesfajta urbán golfozás mondjuk a 10-15 évvel ezelőtti Budapesten, vagy csak én látom úgy, hogy felnőtt egy generáció, aki máshogy akarja használni a várost?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Érdekes kérdés! Szerintem Budapest egy nagyon élhető város és egyre inkább élhetőbb lesz. Ennek az egyik oka, hogy az emberek elkezdték tudatosabban használni a várost. Erre rengeteg példát tudnék mondani a közösségi kertektől kezdve a kaja-fesztiválokon keresztül az elképesztően jó kerthelységekig. Azt gondolom, hogy ezzel a tudatossággal egy nyitottabb szemlélet is jár, aminek az eredménye, hogy míg a kilencvenes években még a taxisok is meg akarták verni a gördeszkásokat, ma már senki nem foglalkozik velük, nem kergetik őket a rendőrök stb.</p>
<p style="text-align: justify;">A múlttal kapcsolatban nehéz a kérdésre válaszolni, azonban ezt a tudatosságot nagyon hatékonynak tartom és szerintem ezért lehetséges, hogy szinte fel sem tűnik az embereknek, hogy golfozunk valahol, hanem egy ugyanolyan elfogadható alternatíva, mintha például fociznánk vagy tollasoznánk. Természetesen ehhez az is hozzájárul, hogy mi is figyelünk a többiekre, nem használunk szuper-frekventált helyeket, vagy megvárjuk míg elmennek a járókelők. Szerintem ha ez a figyelem fennáll részünkről, csak akkor várhatjuk, hogy mások is elfogadjanak minket. </p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: El akarok kezdeni holnaptól urbángolfozni: mi a teendő, mit csináljak?</strong> </p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Be kell szerezni egy-két ütőt, amit, még ha újonnan is vesz az ember, meg lehet úszni 3-4 ezer forintból. Kelleni fog néhány almostgolf labda, amit kicsit bonyolultabb beszerezni, mi például Franciaországból vettük őket, de nem lehetetlen, ennek darabja 400 HUF. Ha ez a beszerzés bonyolultnak tűnik, akkor lehet teniszlabdát vagy más, gyakorló golflabdát használni, de a legjobb az almostgolf.</p>
<p style="text-align: justify;">Ezután mondhatjuk, hogy irány az utca, irány a tér. Megállsz valahol, kinézel egy tereptárgyat és addig ütsz, amíg hozzá nem ér a labda. Innentől kezdve már csak a fantázián és a bevállalósságon múlik a folytatás. Amit fontos leszögezni, hogy eleinte mindenki nagyon béna, ezzel nem leszel egyedül :)</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">Az interjúért – ami elektronikusan készült – hálásak vagyunk Albertnek, drukkoljatok nekik a kupán, és kövessétek őket Facebookon és a <a href="http://www.heavyballs.hu" target="_blank">saját oldalukon</a>. Ha meg kedvet kaptatok, akkor hajrá, ragadjatok ütőt, tiétek a város.</p>
<p style="text-align: justify;">Addig is egy kedvcsináló videó a londoni európa kupához!</p>
<p style="text-align: center;"><object width="425" height="344"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/_sZmdKad5wk&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/_sZmdKad5wk&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F05%2F14%2Furban_golf_budapest_heavy_balls_ugc%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F05%2F14%2Furban_golf_budapest_heavy_balls_ugc%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F05%2F14%2Furban_golf_budapest_heavy_balls_ugc%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az urban golf budapesti úttörői || Heavy Balls UGC"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://nagykorut.blog.hu/2015/05/14/urban_golf_budapest_heavy_balls_ugc#comments"><img class="item_ctp" src="https://nagykorut.blog.hu/rss/image/post/id/7458400" border="0" /></a><br /></p>
interjú
sport
urban_golf
Heavy_Balls_UGC
European_Urban_Golf_Cup
0
Nagykörút Blog
https://nagykorut.blog.hu
https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/hvugc.jpg
https://nagykorut.blog.hu/2015/04/20/vago_rita_festo_grafikus_interju
'Tartok egy kicsit a hófehér papírtól'
2015-04-20T09:38:27+02:00
2015-04-20T09:38:27+02:00
nagykörút_blog
https://blog.hu/user/426895
<p style="text-align: justify;">2014 decemberében láttam Vágó Rita önálló kiállítását a Casati Art Corner galériában, és rögtön készítettem is jegyzetet, hogy miről kéne beszélgetni. Öt hónappal később sor is került a beszélgetésre, ami olyan volt, mint Rita alkotásai: izgalmas, érdekes, és szép.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/vagoriti.jpg" alt="vagoriti.jpg" class="imgnotext" width="500" height="500" /></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Az ilyen interjúk mindig az <a href="http://ritavago.blogspot.hu/p/oneletrajz_27.html" target="_blank">életrajzzal</a> kezdődnek,, honnan jössz, miért ezt csinálod, miért így stb. ? Mondj valami olyasmit, ami nincs benne az életrajzodban, de fontos számodra, egy érdekes történetet!</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Egy szemesztert töltöttem Velencében Erasmusszal, ez idáig még kikövetkeztethető. Velencébe azonban nem turistaként kell menni, hanem ott élni kell, hogy megtapasztald: a művészet mindennapos, természetes dolog. A város legkisebb kollégiumában laktam, a Giardini (Velence legnagyobb kertje) mellett. Volt ott egy VIP szoba, amit azért hívtunk így, mert volt erkélye. Egyik reggel szokásosan kiálltam a tejes kávémmal, amikor is a szemben lévő ház erkélyén ugyanígy megjelent egy operaénekes úr, és elkezdett gyakorolni, alatta pedig elhaladt egy "Musica" feliratú csónak. Mesebeli volt.</em><em> </em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>A másik történetem egy kicsit a mentalitásról szól. Az utolsó hónapban találtam meg a város legjobb, turisták elől eldugott kávézóját. Általában idős olaszok kávéztak, boroztak, újságot olvastak ott. Egyszer csak megjelent menyasszonyi ruhában egy lány, mellette pedig egy rikító citromsárga öltönyös idősebb férfi, utóbb kiderült: a leendő após.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Nemsokára jött – teljesen kiborulva – a kb. 40 fős násznép, hogy hova tűntek, mert várják őket a templomban. Ők nyugodtan felálltak, és azt mondták: "Ne aggódjatok, csak egy kávéra jöttünk ki."</em></p>
</blockquote>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/rita_1.jpg" alt="rita_1.jpg" class="imgnotext" width="600" height="600" /></p>
<p><strong>- N. B.: Ha így el vagy látva emlékezetes sztorikkal, akkor mondj még egyet, ami viszont téged jellemez!</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Az életemben elég sok extrém dolog történik, értsd úgy, hogy nagyon elüt az átlagostól. Alapjáraton is szeretek meséket kitalálni, de sok esetben egyszerűbb is, mint elmagyarázni, hogy valójában mi, vagy miért történt velem, mert inkább elhiszik az egyszerűbb történetet, mint a valóságot. Ehhez járul még az, hogy ha taxizom, akkor nem szeretek beszélgetni a sofőrrel, ők viszont valamiért égnek a vágytól, hogy beszélgessenek velem. Ilyenkor gyakran fiktív foglalkozást találok ki, hozzávaló élettörténettel. Ha azt látom, hogy elhiszik, és vevők rá, akkor még jobban belejövök. Így leszek például dél-amerikai dzsungelkutató vagy balerina.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Ha pedig kiszálltam a kocsiból, a taxis megkapta a "nap sztoriját", én pedig egy jót szórakoztam :)</em></p>
</blockquote>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/untitled_2.jpg" alt="untitled_2.jpg" class="imgnotext" width="600" height="446" /></p>
<p style="text-align: justify;"><strong>- N. B.: Egy kicsit akkor most félek, hogy mit is kérdezzek ezután pontosan, de azért nézzük a szokásos pontokat. Már a Kisképző [Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola] alatt, vagy csak utána kezdtél sminkeléssel foglalkozni, aztán (vagy közben?) jött Pécs? Rakjunk rendet a kronológiában. </strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Közhelyesen hangzik, de tényleg már általános iskola hatodik osztályában eldöntöttem, hogy festő szeretnék lenni, emellett a biológia is érdekelt az állatszeretet miatt. Az érettségi évében végeztem el a sminktanfolyamot Sipos Zitánál, aki az egyik legnagyobb sminkmester ma Magyarországon. Vizsga nem volt, de a tanfolyam szinte rögtön átcsapott versenyekbe, és hirtelen azt vettem észre, hogy ott vagyok előbb a chicagói, majd a párizsi világbajnokságon. Óriási megtiszteltetés volt, hogy a mester felkért a csapatba, rengeteg munkám volt benne.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>A testfestés is itt jött a képbe, ugyanis ez volt a másik induló kategória a kifutói smink mellett, és gondoltam, ha már festeni szeretnék, akkor ezt is jó lesz elsajátítanom.</em></p>
</blockquote>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/rita4.jpg" alt="rita4.jpg" class="imgnotext" width="549" height="593" /></p>
<p><strong>- N. B.: Azóta is foglalkozol testfestéssel?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Aktívan kevésbé, néha-néha vannak megrendelések. Legutóbb egy rendezvényen kellett festményeket megjelenítenem modelleken úgy, hogy azok életre keljenek a mozgásban, nagyon látványos volt.</em></p>
</blockquote>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/rita5.jpg" alt="rita5.jpg" class="imgnotext" width="599" height="799" /></p>
<p><strong>- N. B.: És akkor jött az egyetem.</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Persze én is a pesti Képzőre jelentkeztem, sajnos nem vettek fel, így maradtam még egy szakmai évet a Kisképzőben. Tudni kell, hogy a Képzőre való bejutásnál csak a gyakorlat számít, nem az érettségi pontszámok. Ez a felvételi folyamat akkor akár 1 hónapig is eltarthatott. A következő évben az első fordulóban kiszórtak, amit a mai napig nem értek. Pécsre viszont felvettek maximális pontszámmal. Szerettem Pécsre járni, szükségem volt a nyugalomra, ráadásul mielőtt a kar beköltözött volna a Zsolnay Negyedbe, a hangulat valami csodásan felszabadult volt. Miközben mi a szabadban rajzoltunk vagy festettünk, <em>az épület ablakaiból hallhattuk, ahogy</em> a zenészek gyakoroltak, nagyon inspiráló közeg volt. Aztán jött a velencei szemeszter, és az ottani nyüzsgés után nem tudtam volna huzamosabban Pécsett maradni. Ki akartam költözni Firenzébe grafikusnak, de szóba jött Milánó és a sminkszakma is, végül aztán kaptam állást Budapesten, és most is itt vagyok!</em><em> </em></p>
</blockquote>
<p><em><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/untitled.jpg" alt="untitled.jpg" class="imgnotext" width="601" height="846" /></em></p>
<p><strong>- N. B.: Hol vagy Budapesten?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Nagyon sok helyen laktam már Budapesten, de most Józsefvárosban vagyok, méghozzá pont abban a lakásban, ahol 5 éves koromig is éltem.</em></p>
</blockquote>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/rita3.jpg" alt="rita3.jpg" class="imgnotext" width="564" height="690" /></p>
<p><strong>- N. B.: Hogy és hol dolgozik egy képzőművész a városban?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Jobban szeretek kávézókban dolgozni, mint otthon. Inspirálnak a beszélgetések, amit hallok, új emberekkel lehet megismerkedni. Egyik alkalommal így lett 2 kislány tanítványom. Origami liliomokat hajtogattam egy kávézó teraszán, amikor odajött egy férfi, hogy mással is foglalkozom-e, mert rajztanárt keres a lányainak. Persze itt nem csak a rajzot kell érteni, hanem mindenféle kreatív, fejlesztő foglalkozást.</em></p>
</blockquote>
<p><em><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/rita2.jpg" alt="rita2.jpg" class="imgnotext" width="601" height="611" /></em></p>
<p><strong>- N. B.: Nekem is szükségem lett volna gyerekként egy ilyen kreatív fejlesztő foglalkozásra, mert borzasztóan nem tudok rajzolni.</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Kisgyerekekkel is foglalkoztam, de alapvetően nem vagyok rajztanár. Sokszor azt tapasztalom, hogy csak fel kell szabadítani az embereket. Volt egy idősebb tanítványom, művészeti egyetemre akart felvételizni, de nem ment neki a rajz. Látszott, hogy haragudott a papírra. Felismertem, hogy itt precíz óvatoskodással, technikával semmire nem megyünk, úgyhogy azt mondtam neki: rajzold meg életed legrosszabb rajzát! Ne törődj semmivel, éld ki a dühödet! Fantasztikus lett, amit csinált!</em><em> </em> </p>
</blockquote>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/untitled5.jpg" alt="untitled5.jpg" class="imgnotext" width="599" height="422" /></p>
<p><strong>- N. B.: Milyen munkáid vannak mostanában?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Többször dolgoztam most reklámügynökségeknél egy-egy projekten, kisebb arculatokat és üzletdekorációkat is készítettem, jelenleg egy nemsokára nyíló pékség-lánc látványán dolgozom, vidám tornázó zsemléket és boldog pereceket rajzolva :)</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>4 könyvet is illusztrálok most, illetve hármat biztosan, ez most minden időmet kitölti. <em>Szathmáry Gábor életrajzi novelláskötete az egyik, már dolgoztam együtt az íróval az előző kötetén. A második könyv lehetősége egy kiállítás-megnyitón érkezett, ahol megismertem</em><strong><em> </em></strong> egy brazil könyvkiadót, aki oda-vissza volt a rajzaimért, elérhetőséget cseréltünk, és jött a munka! Portugál mesekönyv, épp a szerző döntésére várunk. Ezen kívül van egy Füredi Tamás verseskötet is, <em>valamint egy fantasy regény-trilógia.</em> A szerzők nehezen fogadják el, hogy az illusztráció társművészet, nem pedig alárendelt szerepű valami, kiegészítés, emiatt vannak néha félreértések.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>A mesekönyv illusztrálás mindig nagy vágyam volt, most kettő is lett belőle. Tus, akvarell, nagyon fogom szeretni. Ezeket sokkal fontosabbnak tartom, mint a különböző tenderes vagy storyboardos munkákat, csak némi egzisztenciális állandóságra is jó volna szert tenni. Úgy érzem, hogy ez az év az alkotás valós kibontakozásáról fog szólni nekem.</em></p>
</blockquote>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/ritiilliusztr.jpg" alt="ritiilliusztr.jpg" class="imgnotext" /><br /><strong> - N. B.: Említetted az állatszeretet, tartasz esetleg állatot itt a pesti betondzsungelben?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Nem is egyet. 1 kaméleont (Panton), 1 leguánt (Falcor), 2 madárpókot (Oktogon és Matiné), és 1 keverék kutyust (Borsó).</em></p>
</blockquote>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/ritaroka.jpg" alt="ritaroka.jpg" class="imgnotext" width="599" height="423" /></p>
<p><strong>- N. B.: Most már értem miért mondod a taxisoknak, hogy dzsungelkutató vagy. Szinte már csak a macska hiányzik a felsorolásból, hogy kisállat simogatót nyiss.</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Sajnos a cicaszőrre allergiás vagyok, csak kutya és egzotikus állatok. Szeretem a sárkányokat.</em></p>
</blockquote>
<p><strong>- N. B.: Az emberek többsége egy kaszáspóktól is frászt kap.</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>A pókoktól nem tartok, de kiskoromban a varrógéptől sokáig féltem. Volt egy rossz álmom, hogy átvarrtam az ujjam, de jelentem ezt leküzdöttem, így most már varrni is szoktam, sőt nagyon szeretek.</em><em> </em></p>
</blockquote>
<p><em><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/ritii.jpg" alt="ritii.jpg" class="imgnotext" width="599" height="594" /></em></p>
<p><strong>- N. B.: Miben más számodra a grafika, mint a festészet?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Tartok egy kicsit a hófehér papírtól. Ha nincs koncepció a fejemben, akkor nem tudom elkezdeni. Ilyenkor telefirkálom a papírt és a kuszaságba látok bele dolgokat. Szerintem firka és koncepció nem zárják ki egymást.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Komolyabb kiállításra természetesen mindig van koncepció, de a kiállítási anyag nem mindig tudatosan gyűlik össze. Rajzcsaládok alakulnak ki, kapcsolódnak egymásba.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Ha a legelvetümeltebb grafikáimat rajzolom, akkor olasz operákat hallgatok. A vázlat nélküli tusrajzban ugyanaz a feszültség van meg, mint a klasszikus zenében. Ha egy vonal félrecsúszik, akkor bukik az egész. Nincsen rontási lehetőség, mert összeomlik az egész rendszer.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Hangulatában mégis összekapcsolódik a két műfaj. A festészet más mint a grafika, abszolút felszabadult játék számomra az előbbi, belemerülni a színekbe, kézzel-lábbal benne lenni az anyagban (szó szerint!). Ha rajzolok, van egy finom érdességű papír, a tus, szinte mint egy meditáció, megszűnik a világ, egy imádság, egy más szint.</em></p>
<p style="text-align: justify;"><em>Szeretem az élénk színeket, de ha festek, akkor inkább a pasztell színekkel dolgozom. A "tavaszi köd" színeivel.</em></p>
</blockquote>
<p><em><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/rita.jpg" alt="rita.jpg" class="imgnotext" width="601" height="462" /> </em><strong>- N. B.: Hol lesz legközelebb kiállításod?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Dolgozom azon, hogy a <a href="http://www.galeriafaur.hu" target="_blank">Faur Zsófi Galériában</a></em><em> legyen egy, <em>bízom benne, hogy nyár végére sikerül</em>, az anyag már összeállt. Önálló kiállításom festményekből még soha nem volt, úgyhogy ez különösen izgalmas.</em></p>
</blockquote>
<p><strong>- N. B.: Esetleg ebben a témában is akad egy extrém történet?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Életemben egyszer „hamisítanom” kellett magam. A Kazinczy utcában volt kiállításom, ahonnan ellopták az egyik képemet, amit ráadásul már odaígértem valakinek. Sokkal kínkeservesebb volt és tovább tartott a másolat elkészítése, mint az eredeti megalkotása.</em></p>
</blockquote>
<p><strong>- N. B.: És ha nem festés, akkor mi?</strong></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em>Biciklivázakat is szoktam festeni (jó-jó, ez is festés), de érdekel a könyvkötészet is. Szeretek kilépni a síkból, készítettem már sakkfigurákat, falámpát a tavaly decemberi Casati Galériás kiállításra (sokan észre se vették, azt hitték, hogy a helyhez tartozik). Akarok majd egy főzős blogot arra a tematikára felfűzve, hogy "Nincs itthon semmi, de főznék".</em></p>
</blockquote>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/ritahal.jpg" alt="ritahal.jpg" class="imgnotext" width="602" height="422" /> </p>
<p>Az interjú április 12-én készült. <a href="http://ritavago.blogspot.hu" target="_blank">Ez itt</a> Rita saját oldala, itt találtok még több képet.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F04%2F20%2Fvago_rita_festo_grafikus_interju%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F04%2F20%2Fvago_rita_festo_grafikus_interju%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F04%2F20%2Fvago_rita_festo_grafikus_interju%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t='Tartok egy kicsit a hófehér papírtól'"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://nagykorut.blog.hu/2015/04/20/vago_rita_festo_grafikus_interju#comments"><img class="item_ctp" src="https://nagykorut.blog.hu/rss/image/post/id/7376354" border="0" /></a><br /></p>
interjú
képzőművészet
grafika
festészet
Pécs
Velence
Vágó_Rita
0
Nagykörút Blog
https://nagykorut.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/na/nagykorut/image/vagoriti.jpg
https://nagykorut.blog.hu/2015/04/14/budapest_regen_es_most_dombovari_marton_interju
Kollázsba foglalt múlt és jelen
2015-04-14T09:19:13+02:00
2015-04-14T09:19:13+02:00
nagykörút_blog
https://blog.hu/user/426895
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/brm.jpg" alt="brm.jpg" class="imgnotext" width="602" height="400" /></p>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: Annyit találtam rólad így hirtelenjében, hogy fiatal (28) grafikus vagy, Photoshoppal hozod létre ezeket a kollázsokat, és hogy szereted Budapestet (nyilván). Tehát nincs még veled tele az internet, de azért elég szép rajtot vett a <a href="https://www.facebook.com/budapestregenesmost?fref=ts" target="_blank">Budapest régen és most</a>. Mikor kezdted, mikor készültek az első kollázsok, mikor volt az "áttörés", amikor címlapokra kerültél (hogy aztán én is interjút készíthessek veled)? </p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Grafikusként végeztem még 2010-ben, de manapság ez elsősorban hobbi. Jelenleg a tömegközlekedésben dolgozom. 2007-08 között kezdtem fotózni, de komolyabban inkább 2012-től, amikor lett egy tükörreflexes gépem. Az első ilyen jellegű sorozatom 2013-ból való, de azokat sehol nem publikáltam, csak a magam szórakoztatására készültek. 2013 végén aztán létrehoztam a <strong>Budapest régen és most</strong> oldalt, ahová az egyre szaporodó képeket felpakoltam.<span> </span>Az áttörésre egészen az elmúlt hetekig várni kellett, mikor is az Urbanistának hála, szélesebb közönség elé is eljutottak a munkáim. </p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/brm7.jpg" alt="brm7.jpg" class="imgnotext" width="599" height="396" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small>Margitsziget, Hajós Aflréd Sportuszoda</small></p>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: Őslakos budapesti vagy? Mik a kedvenc környékeid?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Őslakos vagyok, mindig is itt éltem. Nagyon szeretem a szűkebb és tágabb értelemben vett belvárost, a Városligetet, parkokat.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/brm4.jpg" alt="brm4.jpg" class="imgnotext" width="599" height="398" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small>Belgrád rakpart</small></p>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: Honnan és mi alapján válogatod össze a régi képeket? A "mai" képeket te csinálod? Milyen géppel dolgozol?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">A fortepan.hu gyűjteménye nagy segítségemre van. A legtöbb képet az alapján válogatom, hogy ma arról a helyszínről fizikailag lehetséges e fotót készíteni. Nincs e a felvétel készítésének helyén épület, fa, egyéb tereptárgy, ami akadályozna. Általában így 10-ből 3-4 fotó azonnal kiesik.</p>
<p style="text-align: justify;">Jelenleg egy Nikon D3200 géppel dolgozom, 18-55-ös objektívvel. </p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/brm9.jpg" alt="brm9.jpg" class="imgnotext" width="598" height="405" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small><span>Dob utca és Akácfa utca kereszteződés</span></small></p>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: Mi adta az ötletet és a lelkesedést? Ismerted korábban Kerényi Zoltánnak az <a href="http://nagykorut.blog.hu/2014/10/01/_eloszor_gyanakodnak_aztan_beallitjak_az_unokajukat_a_mai_kepre" target="_blank">"Ablak a múltra"</a> vállalkozását?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Mivel szeretem a történelmet, az építészetet, a földrajzot és a közlekedést, így kézenfekvő volt, hogy ilyesmi hobbit válasszak, ezeket összegyúrjam egybe. Ismerem az “Ablak a múltra” képeket, anno ezektől a képektől függetlenül kezdtem alkotni (akkor még nem láttam Zoltán egyik képét sem). Utána persze inspirált, mert láttam, hogy tetszik a közönségnek.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/brm3.jpg" alt="brm3.jpg" class="imgnotext" width="597" height="397" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small>Margit híd, pesti hídfő</small></p>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: Miért kell összekötni a "régen"-t a "most"-tal?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Szerintem nem árt, ha az emberek tisztában vannak a lakhelyük múltjával, illetve hogy az évtizedek során hogyan változtunk mi, emberek. Hogyan változott körülöttünk a város, akár negatív, akár pozitív irányban. A módszeremmel talán még izgalmasabbá lehet tenni a képek böngészését, az összehasonlítást. </p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/brm6.jpg" alt="brm6.jpg" class="imgnotext" width="597" height="393" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small>Ferenciek tere</small></p>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: Olvasom, hogy egy ilyen kép elkészítésében akár 5-6 óra munka is van. Hogy dolgozol? Egyszer csak nekiülsz, és addig gyúrod Photoshopban a két képet, amíg az kész nincs, vagy eloszlik ez a munka és részletekben csinálod meg?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Változó. Van mikor leülök és addig nem állok fel, míg kész nincs. Vagy napokig visszajárok egy képhez. Függ a hangulattól, a kép “nehézségi szintjétől”, a rendelkezésre álló szabadidőtől.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/brm8.jpg" alt="brm8.jpg" class="imgnotext" width="602" height="400" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small><span>Damjanich utca, villamos kocsiszín és trolibusz garázs (ma szupermarket)</span></small></p>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: A képeiden hangsúlyos szerep jut a közlekedésnek, a közlekedési eszközöknek - legyen az léghajó vagy villamos -, hisz ezeken látszik igazán markánsan a változás. Maradsz ezen a vonalon, vagy más témákon is gondolkodsz? Esetleg nem véletlen a vonzódás a közlekedéshez?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">“Szakmai ártalom”, hogy sok képen szerepelnek villamosok, egyéb járművek. Ugyanakkor a város múltja miatt ez megkerülhetetlen is. Ez a vonal biztosan meg fog maradni, emellé viszont szeretnék bevenni családiasabb életképeket is. Esetleg egy régi bérház gangján készült régi-új képekkel, munkahelyi fotókkal.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/brm2.jpg" alt="brm2.jpg" class="imgnotext" width="560" height="859" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small>Rákóczi út</small></p>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: Szeretünk visszanézni a múltba, mert Budapest múltja is rendkívül érdekes és gazdag, de ha egy kicsit előre tekintünk, akkor te hogy látod, vagy hogyan látnád szívesen Budapestet tíz-húsz-ötven év múlva?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Bízom benne, hogy pozitív irányba tart a fejlődés. Fontos, hogy amiket építünk, fejlesztünk azokat ne hagyjuk pusztulni. A folyamatos karbantartás nagyon fontos, legalább annyira, mint egy építkezés. Én szeretnék még több parkot látni, irodaházból már van elég.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/brm5.jpg" alt="brm5.jpg" class="imgnotext" width="603" height="411" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small>Nyugati pályaudvar</small></p>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: Gitározol egy zenekarban, mondanál erről valamit? A cél, hogy olyan sokoldalú legyél, mint Bruce Dickinson? :)</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Pontosítanék: gitározom otthon. Jelenleg nincs zenekarom, de tervezgetem. Bruce Dickinson az egyik példaképem, így igen. Szeretnék sokoldalú lenni. Bízom benne, hogy jó úton járok. :)</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/brm10.jpg" alt="brm10.jpg" class="imgnotext" width="601" height="399" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small>Blaha Lujza tér, 1956</small></p>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: Ha nem Budapesten, akkor hol élnél?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"> Prága, London, Monaco, Genf, New York.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/brm11.jpg" alt="brm11.jpg" class="imgnotext" width="601" height="399" /><small> <span>Szabadság híd, hidroplánkikötő</span></small></p>
<p style="text-align: justify;">Köszönjük az interjút Marcinak, ami elektronikusan készült. Még több képért kövessétek őt <a href="https://www.facebook.com/budapestregenesmost" target="_blank">Facebook</a>-on.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F04%2F14%2Fbudapest_regen_es_most_dombovari_marton_interju%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F04%2F14%2Fbudapest_regen_es_most_dombovari_marton_interju%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F04%2F14%2Fbudapest_regen_es_most_dombovari_marton_interju%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Kollázsba foglalt múlt és jelen"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://nagykorut.blog.hu/2015/04/14/budapest_regen_es_most_dombovari_marton_interju#comments"><img class="item_ctp" src="https://nagykorut.blog.hu/rss/image/post/id/7364428" border="0" /></a><br /></p>
interjú
grafika
kollázs
Fortepan
Budapest_régen_és_most
Dombóvári_Márton
0
Nagykörút Blog
https://nagykorut.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/na/nagykorut/image/brm.jpg
https://nagykorut.blog.hu/2015/04/01/fuveszkert_demeter_karoly_interju
'minden kép egy adott pillanat megfogalmazása, ezt nem lehet megunni'
2015-04-01T08:00:00+02:00
2015-04-01T08:00:00+02:00
nagykörút_blog
https://blog.hu/user/426895
<p style="text-align: justify;">Nem járok sajnos túl gyakran a Füvészkertben, talán ha évente kétszer. Viszont akkor mindig újra megtapasztalom, hogy ez a város egyik legszebb menedéke, amit elhelyezkedése is <span>különlegessé tesz. Ha épp nem is vagyok ott, akkor is mindig megcsodálom Demeter Károlynak, a Füvészkert fotósának műveit, s úgy éreztem most már pont itt az ideje őt is megszólaltatni. Szabadkozott, hogy nem a szavak embere, úgyhogy kértem tőle képeket is.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/_dsc1409_1.jpg" alt="_dsc1409_1.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>- N. B.: Melyik a kedvenc évszaka a kertben, és miért?</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span>A tavasz és az ősz, mert ilyenkor a leglátványosabb a kert.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/dsc_6831-masolat.jpg" alt="dsc_6831-masolat.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>- N. B.: Mióta fotózza a Füvészkertet? Mikor szerette meg a fotózást, hol tanulta?</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span>2009-ben kezdtem dolgozni a Füvészkertben, így azóta fotózom a kert szépségeit.Az első fényképezőgépem egy Zenit volt,14 éves koromban kaptam.</span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>A fotózással ekkor kezdem ismerkedni, a fekete-fehér laborálás alapjait <a href="http://artportal.hu/lexikon/muveszek/hamos-gusztav-2221" target="_blank">Hámos Gusztáv</a>tól tanultam, aki rövid ideig kollégiumi társam volt. Fiatal koromban 2 évig a MAFILM-nél is dolgoztam mint világosító, ez is jó iskola volt.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/_dsc9422.jpg" alt="_dsc9422.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>- N. B.: Valószínűleg a kertben készült természetfotói a legismertebbek, de foglalkozik más témákkal is? Ha igen, melyek ezek és miért pont ezek?</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span>Természetesen a Füvészkertben fotózom a legtöbbet, itt pedig adja magát a téma. Ha nem a kertben fotózom, akkor leginkább az állatvilágból keresem a modelljeimet. Másik kedves témám a modern épületetek üvegfelületein visszatükröződő régi házak - néha elég bizarr - látványa.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/dsc_3205-masolat.jpg" alt="dsc_3205-masolat.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>- N. B.: Mitől lesz minden évben szép az, hogy kinyílik egy virág, vagy egy béka felmászik egy ágra? Egy idő után ez is csak rutin és technika kérdésévé válik, vagy más a viszony a természettel?</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span>Persze van benne rutin és technika is, de mindig csodálatos, ha megszületik valami, és minden kép egy adott pillanat megfogalmazása. Ezt nem lehet megunni.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/_dsc2678_1.jpg" alt="_dsc2678_1.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>- N. B.: Milyen géppel dolgozik? Mi a véleménye a digitális kontra analóg „háborúról”?</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span>Egy Nikon D90-es géppel dolgozom. A “háború” eldőlt, a digitális nyert, de sokan használnak még analógot. Az a legjobb, ha mindenki megtalálja a neki megfelelő technikát, és igazán az számít, hogy jó képek szülessenek.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/_dsc5997.jpg" alt="_dsc5997.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>- N. B.: Amikor gyerekként olvasta <em>A Pál utcai fiúk</em>at, gondolta valaha, hogy itt fog dolgozni? Milyen érzés volt a kert munkatársaként felidézni Molnár Ferenc regényét?</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span>Mikor az iskolában kötelező olvasmány volt a Pál utcai fiúk, én éppen búvár szerettem volna lenni. Persze azért megérinti az embert, hogy egy ilyen híres regény helyszínén tölti napjait, bár a mű megszületésekor a kert 10 hektáros volt, ma csupán 3.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/_dsc3871.jpg" alt="_dsc3871.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>- N. B.: A kert oldalán látható képeknél döntő többségben vannak a makrók. Ezeket Ön válogatja ki, vagy átmegy még egy szűrőn? Mennyi utómunkát szán egy képre?</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span>A képeket én válogatom, a kollégáim a növények megnevezésében segítenek, mivel nem vagyok kertész. A képek között vannak makrók, de a többségét én növény portrénak nevezném. Az utómunkálatokat igyekszem a minimálisra csökkenteni, de a kötelező rutinokat nem lehet megúszni. Vannak olyan képek is, amiket utómunkával teszek izgalmasabbá.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/_dsc2918.jpg" alt="_dsc2918.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>- N. B.: Ha szabadon, megkötések nélkül választhatna, hogy mely várost, tájat és ember(eke)t fotózza, akkor melyek lennének ezek?</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span>Prágát turisták nélkül, és Új-Zéland is tetszene. Az emberek fotózása nem az én világom.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/dsc_6486-masolat.jpg" alt="dsc_6486-masolat.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>- N. B.: Bár sokan járnak a Füvészkertbe, olyan érzésem van, hogy sokan itt is a gyors és azonnal ható élményt várják. Mit tanácsolna nekik, hogy ez egy mélyebb, szebb és valósabb tapasztalat legyen? Milyen szem és hozzáállás kell ahhoz, hogy valaki akár minden nap, vagy hétről-hétre élményként élje meg a százéves fákat Józsefváros és Ferencváros határán?</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span>Talán a legfontosabb, hogy nyugodtak, kíváncsiak és befogadóak legyenek.</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/_dsc1592.jpg" alt="_dsc1592.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p style="text-align: justify;"><span>- N. B.: Nemrég jött ki egy felmérés, hogy Budapest a 10. leginkább fotózott város a világon. Mi erről a véleménye, hogy látja Budapestet fotós szemmel?</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Szerencsémre elég sok helyen jártam a világban, és tényleg Budapest az egyik legszebb város. Egy szépséges szörnyeteg.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/tuk.jpg" alt="tuk.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">Az interjú elektronikusan készült, amit ezúton is köszönünk Demeter Károlynak. A képeket az alkotó beleegyezésével közöltük, ami az ő válogatása. Ha több képet szeretnétek látni, akkor keressétek fel a Füvészkert <a href="https://www.facebook.com/pages/ELTE-F%C3%BCv%C3%A9szkert/116600588398600?sk=photos_stream" target="_blank">Facebook oldalát</a>, vagy nézzétek meg nyilvános fotóit a <a href="https://www.facebook.com/karoly.demeter.75/photos" target="_blank">saját oldalán</a>.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/_dsc1566.jpg" alt="_dsc1566.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F04%2F01%2Ffuveszkert_demeter_karoly_interju%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F04%2F01%2Ffuveszkert_demeter_karoly_interju%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F04%2F01%2Ffuveszkert_demeter_karoly_interju%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t='minden kép egy adott pillanat megfogalmazása, ezt nem lehet megunni'"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://nagykorut.blog.hu/2015/04/01/fuveszkert_demeter_karoly_interju#comments"><img class="item_ctp" src="https://nagykorut.blog.hu/rss/image/post/id/7323916" border="0" /></a><br /></p>
interjú
fotózás
növények
állatok
makro
Füvészkert
Demeter_Károly
0
Nagykörút Blog
https://nagykorut.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/na/nagykorut/image/_dsc1409_1.jpg
https://nagykorut.blog.hu/2015/03/02/jonas_vera_interju
'Én valójában csak jól akarom magam érezni, színpadon és otthon is'
2015-03-02T18:52:36+01:00
2015-03-02T18:52:36+01:00
nagykörút_blog
https://blog.hu/user/426895
<p style="text-align: justify;">Annyi jó dolog és ember van, amit és akiket nem ismerek, erre mindig rá kell döbbennem. Bár nyitott vagyok minden zenei stílusra, azaz jöhet <em>bármi</em>, csak jó legyen, mégis képes vagyok ugyanazokkal az előadókkal körbebástyázni magam, és elhallgatni őket a világ végéig. Szerencsére az ismerőseim azért ki szoktak ebből mozdítani, a legújabb barátom pedig aki ezt meglépte, az a Youtube algoritmusa volt, aki a vonatkozó számokból, amolyan önjáró DJ-ként, betette nekem a <a href="http://verajonas.com" target="_blank">Jónás Vera Experiment</a> <em>Game</em> albumát. Nem ismertem Verát korábban, de arra emlékszem, hogy az albumot ott, egy ültő helyemben végighallgattam. Aztán újra. Aztán egyes számokat még nagyon sokszor. Aztán elmentem egy februári koncertjükre. Aztán csak írtam neki. Ő pedig válaszolt. Íme.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/10521927_746650735410910_6441400367714905878_n.jpg" alt="10521927_746650735410910_6441400367714905878_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="565" height="377" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small>Forrás: <a href="https://www.facebook.com/verajonasmusic/photos_stream?ref=page_internal" target="_blank">FB</a></small></p>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: Bár utálom az ilyen típusú kérdéseket, főleg ha én kapnám őket, most mégis felteszem neked: mondj magadról három dolgot azoknak, akik nem ismernek téged és a zenédet!</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Énekes-dalszerző vagyok, gitározom és élő-elektronikát használok, Londonban diplomáztam dalszerzés szakon. Zenekarom a Jonas Vera Experiment. Függőségeim: utazás, kutyák. Most ezek a legalapvetőbb tulajdonságaim.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: Bölcsészként végeztél az ELTE-n, majd gondoltál egy merészet és kimentél Londonba tanulni. Gondolom ez egy nagyon tudatos döntés volt a részedről, de azért mesélj róla: miért pont London, miért pont az az iskola? Egy <a href="http://mno.hu/grund/jonas-vera-eszemben-sincs-berobbanni-1188488" target="_blank">másik</a> interjúdban elmondod, hogy a londoni élet egyáltalán nem volt idilli, de szakmailag mennyire volt meghatározó? Lett volna lehetőség ezt a tudást itthon megszerezni, vagy te is úgy gondolod, hogy senkinek nem árt, ha kicsit kimozdul a megszokott kereteiből?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Társadalomtudományi karon végeztem, ami nem jelent sokat, ha az ember nem ápol szenvedélyes viszonyt a témával. Engem mindig is érdekeltek az emberek, emberi viszonyok, de a zenélés, zeneszerzés volt a titkos szerelem, amit évekig nem mertem bevállalni. Egyfajta ultimátum volt a családommal és magammal is: ha lediplomázom itthon, mehetek. Így jött egy barátnőmön keresztül a londoni zeneiskola, ahova hamar felvételiztem és már itt se voltam.</p>
<p style="text-align: justify;">Szerintem bármilyen pályán indul el az ember, a felnőtté válás egy fontos fázisa az egyedül eltöltött idő. Nagyon szerencsés vagyok, hihetetlen értékes, okos és szerető családban nevelkedtem, de kicsit ki kellett szakadnom a burokból.</p>
<p>Minden szempontból meghatározó volt a kint eltöltött néhány év, nagyon hálás vagyok értük, az összes nehézséggel együtt. A londoni szálak még élnek szerencsére, van kint is egy zenekarom, szoktam kijárni koncertezni velük.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span>- N. B.: Miben jobb London, mint Budapest? Miben jobb Budapest, mint London?</span></p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Igyekszem távol tartani magam a sarkításoktól és az éles jelzőktől. Jobb és rosszabb dolgok, emberek, helyek és történések megítélése nagyon fárasztó számomra. Azért mentem Londonba, mert szeretem, és azért tevékenykedem itthon, mert ez a szülőhelyem és szintén nagyon szeretem. Előbb vagy utobb megtalálja az ember a kedvenc dolgait egy városban, akárhová megy, hozzáállás kérdése. Akkor jó egy város, ha én jól vagyok. Nem tudom érthető-e ez így?</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: Elmondtad, hogy a zene-tánc-színpad már gyerekkorod óta jelen volt az életedben, de van valami, ami mostanában különösen inspirál? Legyen az bármilyen művészeti ág, vagy csak törekvés? Milyen zenét ajánlanál most nekünk, ami nagyon tetszik?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Jelenlegi kedvenc zenészem Fink. Teljesen belebújtam a világába, tökéletes a mostani időjáráshoz.</p>
<p style="text-align: justify;">Nagyon kedvelem a kortárs táncot, 2 hete Berlinben jártam, iszonyú izgalmas performanszokat láttam.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: Hogy is volt ez a berlini sztori a gitárral?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Egy viszonylag távoli ismerősöm felhívott, hogy van egy távoli ismerőse Berlinben, aki szeretné a neves Asturias márkájú klasszikus gitárjat odaadni valakinek, aki hasznát venné. Elég kacifántos a történet, a lényeg, hogy egy tüneményes hölgy barátságával, és egy új gitárral gazdagabb vagyok. Csodálatos érzés ilyen emberekkel találkozni.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: Azt mondtad nemrég a Gozsdu Manós koncerten, hogy nagyon megfogott ez az adományozási gesztus, és hogy te is ilyen szeretnél lenni. Hogyan lehet önzetlen egy "underground" zenész ma Magyarországon? A zenétek fent van az interneten, bárki ingyen meghallgathatja, odateszitek magatokat a koncerteken, mi van még benned, amit adni tudnál?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Kedves, hogy ezt mondod. Azért azt ne felejtsük el, hogy ebből én is rengeteget kapok vissza. Tavaly csináltunk a Snétberger Tehetségközpont fiataljaival egy utcai stúdió projektet, az se csak az adásról szólt.</p>
<p style="text-align: justify;">A múlt héten fejen állni tanítottam egy barátomat és véletlenül orrba rúgott. Eltört. A nagy ijedtség ellenére elég vidám napunk volt, ügyeletről ügyeletre jártunk, viszont mindenhol az volt az első kérdése az orvosoknak, hogy szeretnék e feljelentést tenni. Ezen jókat kuncogtunk, mindaddig, amíg a korház folyosóján meg nem pillantottam egy velem egyidős lányt, akit szintén orrcsonttöréssel hoztak be, csak nem baleset által. Sajnos nem kell messzire menni, hogy olyan sorsokkal találkozzak szembe, amelyek kevésbé szerencsések, mint az enyém. Úgy gondolom egy felnőtt demokráciában mindenkinek meg kell tennie a saját lehetőségei szerinti támogatást mások felé, a közös jó érdekében. Mostanában a családon belüli erőszakról szoktam olvasgatni, majd csak megtalál valami konkrét dolog, ami mellé oda tudok állni. Figyelek.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: center;"><object width="425" height="344"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/DCtGl2fzc4Y&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/DCtGl2fzc4Y&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object></p>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: „Műfaj: zene kutyabarátoknak” - áll a <a href="https://www.facebook.com/verajonasmusic?ref=br_tf" target="_blank">Facebook</a> oldalatokon. Direkt a távolságtartás a kategorizálásoktól? Van kutyád?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Is-is. Nem szeretem a kategóriákat, főleg ha engem akarnak belenyomni. És igen, kutya rajongó vagyok. A sok költözés miatt jelenleg csak időszakosan tudok kutyákkal kapcsolatot ápolni, remelem ez hamarosan változni fog.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: A Gigglyhead John klipje <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Stop-motion" target="_blank">stop-motion</a> technikával készült. Bár népszerű módszer, de nem készült olyan sok ehhez hasonló magyar klip, hogy az embernek ne jusson eszébe Péterfy Boritól a Labamba. Véletlen egybeesés, vagy ez kicsit forrása is a ti videótoknak?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Hogy mi? Ezt most hallom először. Igazából nem is nagyon volt konkrét referencia klip a miénkhez, amikor agyaltunk rajta. Hosszú Gábor, a klip rendezője volt az ötlet kidolgozója. Sose felejtem a forgatást, életem egyik legviccesebb munkája volt.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: center;"><object width="425" height="344"><param name="movie" value="https://www.youtube.com/v/XWyndKLWFsc&hl=en&fs=1"></param><param name="allowFullScreen" value="true"></param><embed src="https://www.youtube.com/v/XWyndKLWFsc&hl=en&fs=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" width="425" height="344"></embed></object></p>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: Érzékeny vagyok a pozőrködésre, a modorosságra, ezért hatott rám elemi erővel, hogy micsoda természetességgel, örömmel és felszabadultsággal létezel a színpadon. Ez mindig is sajátos képességed volt, vagy azért kellett rajta dolgozni?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Én valójában csak jól akarom magam érezni. Színpadon vagy otthon, ez a legfontosabb motivációm. Színészkedtem fiatalabb koromban, de állandóan beleröhögtem a szerepembe. Örülök, ha átjön, hogy ez tényleg nem show-elem.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: Csirkeláb ?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Ezt nehéz lenne hosszasan kifejteni. Aki a koncerten ezt beüvöltötte, az nem volt más, mint a Gigglyhead klip rendezője, Hosszú Gábor. Szeretünk sok nem oda nem illő dolgot mondani, jobban esik, mint a káromkodás.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">- N. B.: Hol láthatunk titeket legközelebb fellépni?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Március 14-én a G3 Rendezvenykozpontban a csodálatos Manoya és a frissen debütáló Minimyst zenekarral együtt!</p>
</blockquote>
<p style="text-align: center;">JÓNÁS VERA EXPERIMENT</p>
<p style="text-align: center;">Jónás Vera - ének, gitár, élő elektronika</p>
<p style="text-align: center;">Fenyvesi Márton - gitár</p>
<p style="text-align: center;">Csizmás Gábor - nagybőgő</p>
<p style="text-align: center;">G. Szabó Hunor - dob</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/10011223_794868177255832_5085690717407034378_n.jpg" alt="10011223_794868177255832_5085690717407034378_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="565" height="377" /></p>
<p style="text-align: left;"><small><span>Forrás: </span><a href="https://www.facebook.com/verajonasmusic/photos_stream?ref=page_internal" target="_blank">FB</a></small></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F03%2F02%2Fjonas_vera_interju%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F03%2F02%2Fjonas_vera_interju%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2015%2F03%2F02%2Fjonas_vera_interju%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t='Én valójában csak jól akarom magam érezni, színpadon és otthon is'"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://nagykorut.blog.hu/2015/03/02/jonas_vera_interju#comments"><img class="item_ctp" src="https://nagykorut.blog.hu/rss/image/post/id/7194781" border="0" /></a><br /></p>
zene
interjú
London
Berlin
Jónás_Vera
Jonas_Vera_Experiment
0
Nagykörút Blog
https://nagykorut.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/na/nagykorut/image/10521927_746650735410910_6441400367714905878_n.jpg
https://nagykorut.blog.hu/2014/12/01/_nem_javasolnam_mas_kulfoldinek_budapestet_mert_magamnak_akarom_az_egeszet
"nem javasolnám más külföldinek Budapestet, mert magamnak akarom az egészet"
2014-12-01T00:07:16+01:00
2014-12-01T00:07:16+01:00
nagykörút_blog
https://blog.hu/user/426895
<p style="text-align: justify;">Valamikor 2009-ben kerültek a homlokterembe Marcus Budapestet ábrázoló festményei, amikor teljesen véletlenül betértem a budai vár tövében található <a href="http://buborekbolt.hu/galeria.html" target="_blank">Buborék Galériába</a>. Azonnal megragadtak a színek, a formák, és az a pazar részletesség, ami miatt számomra soha nem válnak unalmassá a képei. Előveszem most azokat a reprókat, amiket akkor, öt éve vásároltam, és ugyanolyan lelkesedéssel nézem a piaci kofát, a Ráday utca kirakatait, a zsidónegyed utcáit, a borostákat, a kutyák farkcsóválását. Az összkép se semmi, de a részletekben lehet igazán elveszni, amik mindig hálásak, ha észreveszik őket. Az egyik Klotild palota tornya és a kiharapott kakaós csiga a 7-es buszon, a jellegzetesen pózoló szaki, a bútorkatalógus tökéletesen lemásolt betűtípusa. A képei számomra egyszerre idézik fel azt a nagyon jellegzetes budapesti retrót, ugyanakkor jóval többek annál, nem zárják be magukat csupán ebbe az egy kategóriába. Alapvetően humorosak, könnyedek, de néha ijesztően groteszkek és abszurdak - mint a főváros.</p>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/borozo-reitter-ferenc-utca-2006.jpg" alt="borozo-reitter-ferenc-utca-2006.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">N. B. - Miért nő fel egy brit Kenyában, és utána hogy kerül Közép-Európába? Minek tartod magad, britnek, magyarnak, mindkettőnek, egyiknek sem?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">A művészeti diplomám megszerzése után Londonban dolgoztam, hogy kifizessem az egyetemi tanulmányaimat, itt találkoztam a későbbi feleségemmel, Ildikóval. Mindketten ugyanabban a kocsmában dolgoztunk. Ő Budapestre tartott, hogy a nyelvoktatásban helyezkedjen el, én pedig vele tartottam, úgy, hogy valójában fogalmam sem volt, hogy mihez fogok kezdeni. Mombasában születtem, de Kenya több részén is laktam. Így húsz év után azt mondanám, hogy kicsit magyarrá váltam, de általában úgy tekintek magamra, hogy mindenhonnan hoztam valamit, ahol éltem.</p>
</blockquote>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/pimp-beating-ferenc-kr.jpg" alt="pimp-beating-ferenc-kr.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>N. B. - 1993-ban költöztél Budapestre, ez azt jelenti, hogy már jó húsz éve itt élsz, vagy ez alatt az idő alatt máshol is voltál?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Igen, több mint húsz éve itt élek, és az otthonomnak tekintem, nem éltem közben máshol.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/rumbach-sebestyen-u.jpg" alt="rumbach-sebestyen-u.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">N. B. - 21 év nagyon sok idő, még egy város életében is, különösen ha a jelenkori Budapestről beszélünk. Mik voltak az első benyomásaid, amikor megérkeztél a korai kilencvenes években, és mik ma? Mi volt jobb akkor, mi hiányzik abból a korszakból? Szerinted jó úton jár ma a város?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">21 év valóban sok idő, néha én is meglepődöm, hogy ilyen régóta itt vagyok, de ez valószínűleg azért van, mert alapvetően szeretek itt élni! A város ma sokkal okosabbnak, talpraesettebbnek néz ki, akkor jóval lepusztultabb, piszkosabb volt. Mégis, akkor is átütött rajta az az igazi bohém hangulat, és sok eredeti bár és kávézó volt, amiket szerettem. Sok időt töltöttem a nagykörúton, az ottani művész mozikban és kávézókban, ami manapság eléggé elhanyagolt állapotban van, talán mert az új bevásárlóközpontok elszívták a közönségüket. Akkor Budapest magyarabb volt, ma nemzetközibb. Amikor megérkeztem, meglepődtem, hogy milyen könnyen be lehet utazni a várost, szerintem a közlekedés elsőrangú. Most is az a hangulatom, hogy ez valójában egy bejárható falu, mint egy nagyváros.</p>
<p style="text-align: justify;">Még egy ok, ami miatt akkor nagyon szerettem itt élni, az a vizek. A Duna, az uszodák, fürdők. Letaglózott, hogy milyen sok uszoda és fürdő van, és hogy milyen olcsók, folyton ezekben voltunk. Ma már sajnos sokkal drágábbak, és ritkán tudunk eljutni pl. a Széchenyi fürdőbe, ami már inkább csak turistákat szolgál ki.</p>
<p style="text-align: justify;">Szerintem Budapest jó úton jár, érzetre fiatalos, kinézetre jóval nemzetközibb.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/muveszkavehaz.jpg" alt="muveszkavehaz.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">N. B. - Származott valaha hátrányod abból, hogy külföldi vagy, ért emiatt atrocitás? Javasolnád külföldieknek, hogy itt lakjanak, mert ez egy nyitott város, vagy a kép nem ilyen egyszerű?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Nem, soha nem bántak velem rosszul, csak mert külföldi vagyok. Az emberek alapvetően érdeklődők és elfogadóak. Igen, elméletben javasolnám nekik, hogy lakjanak itt, de inkább mégsem, mert magamnak akarom az egészet! Szerintem már könnyebb itt élni külföldiként, sokkal kevésbé bürokratizált az egész.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/penztaros-raday-utca-budapest-2009.jpg" alt="penztaros-raday-utca-budapest-2009.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: justify;">N. B. - Volt egy boltotok a Ráday utcában, mikor és miért zártátok be? Hiányzik, vagy egyszerűbb internetes megrendeléseket lebonyolítani? Látom, hogy a különböző kisebb és nagyobb viszonteladókkal megtartottátok a kapcsolatokat, ezek személyes ismeretségen alapulnak?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Igen, 2009-2010-ben fenntartottunk egy üzletet. Izgalmas volt, soha nem csináltunk előtte ilyet, ezért kemény tanulási folyamaton mentünk keresztül, alábecsültük, hogy mennyi pénzt és időt kell beletenni, hogy ez valóban működjön. Egyszerre volt szórakoztató és kemény munka, és nem sok másra hagyott időt, hisz felváltva ültünk a boltban a feleségemmel. Végül a drága bérleti díj és az előállt időhiány miatt bezártuk. Azóta online értékesítünk, dizájn vásárokra járunk, mint a WAMP, ill. viszonteladók - mint a Buborék - árulják az alkotásokat. Ezek közül sok a személyes ismeretség is, de nem kizárólagos. Így sokkal több időnk marad, hogy más területen is kreatívak legyünk. </p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/raday-utca-2008.jpg" alt="raday-utca-2008.jpg" class="imgnotext" width="475" height="603" /></p>
<p style="text-align: justify;">N. B. - Az <a href="http://www.marcusgoldson.co.uk/?page_id=84" target="_blank">életrajzodban</a> azt írod, hogy van, hogy azonnal, akár helyben is befejezed a festményt, ha látod a jó témát. Vannak ezzel kapcsolatos vicces történeteid? Voltak olyanok, akik felismerték magukat a képeiden, és aztán megkerestek, vagy jobban szereted, ha ez inkább személytelenül zajlik?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Igen, még mindig csinálom ezt, de már nem olyan gyakran, mint régen. Minden festményem vagy ott helyben készül el, vagy az ott készült rajzok alapján. Szeretek minden információt és részletet a helyszínen felszedni, megrajzolni, majd kiválasztani, hogy mi számomra ebből a fontos. Ezek általában véletlenül történnek, látsz valami érdekeset, vicceset stb. Lehet, hogy van, aki felismeri magát, de én nem a hasonmást akarom megragadni, hanem a szituációt, a történetet, vagy az illető stílusát, manírját. </p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/nagy-piac-2007.jpg" alt="nagy-piac-2007.jpg" class="imgnotext" /> </p>
<p style="text-align: justify;">N. B. - Jelenleg a Forbes Magazinnak dolgozol, de vállalsz privát megrendeléseket is? Például ha partit rendezek, vagy a születésnapomat ünneplem egy szórakozóhelyen a barátaimmal, akkor te odajössz és lefestesz minket? Az elmúlt években voltak ilyen, vagy ehhez hasonló furcsa és/vagy izgalmas megrendeléseid magánemberektől vagy vállalkozásoktól?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Alkalmi munkákat vállalok a Forbesnál, alapvetően a saját projektjeimen dolgozom. Nem vagyok a szó klasszikus értelmében vett festő, jobban szeretem az embereket egy üveg bor mögül megrajzolni! De igen, vállalok megrendeléseket és portrékat, sok ilyet csináltam az elmúlt években is, és azt hiszem magabiztosan menne, amíg nem iszom túl sok bort!</p>
</blockquote>
<p> <img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/a-classic.jpg" alt="a-classic.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>N. B. - Van más munkád a festésen kívül?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Heti három napot tanítok művészetet egy középiskolában, valamint illusztráltam Gellért Emese könyvét (A csodálatos villamos/The magic tram), ami tavaly jelent meg. A maradék időmet a családommal, a két lányommal töltöm, uszodába járok, vagy nagy ritkán tanulmányi kiránduláson egy sörözőbe.</p>
</blockquote>
<p><span><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/furdoman.jpg" alt="furdoman.jpg" class="imgnotext" /></span></p>
<p><span>N. B. - Jövőbeli tervek? Budapesten maradsz, vagy máshova mész?</span></p>
<blockquote>
<p><span>Itt maradok. Budapest Budapest, szeretem. </span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/onkiszolgalo.jpg" alt="onkiszolgalo.jpg" class="imgnotext" /> </p>
<p style="text-align: justify;">Mindig jó, ha van egy friss szem a városban, aki nem veszi adottnak azt, ami van, mert nem innen nőtt ki. Még akkor is, ha Marcus már egészen budapesti, nagyon remélem, hogy megmarad ez a látásmódja, és sokáig lesz egy ilyen krónikása a városnak.</p>
<p style="text-align: justify;">Az interjú elektronikusan, angolul készült, a képeket az alkotó beleegyezésével közöltük. Marcust <a href="http://www.marcusgoldson.co.uk" target="_blank">itt</a> és <a href="https://www.facebook.com/marcusgoldsonart?fref=ts" target="_blank">itt</a> tudjátok követni.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2014%2F12%2F01%2F_nem_javasolnam_mas_kulfoldinek_budapestet_mert_magamnak_akarom_az_egeszet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2014%2F12%2F01%2F_nem_javasolnam_mas_kulfoldinek_budapestet_mert_magamnak_akarom_az_egeszet%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2014%2F12%2F01%2F_nem_javasolnam_mas_kulfoldinek_budapestet_mert_magamnak_akarom_az_egeszet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="nem javasolnám más külföldinek Budapestet, mert magamnak akarom az egészet""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://nagykorut.blog.hu/2014/12/01/_nem_javasolnam_mas_kulfoldinek_budapestet_mert_magamnak_akarom_az_egeszet#comments"><img class="item_ctp" src="https://nagykorut.blog.hu/rss/image/post/id/6944621" border="0" /></a><br /></p>
interjú
rajz
festmény
grafika
Marcus_Goldson
0
Nagykörút Blog
https://nagykorut.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/na/nagykorut/image/borozo-reitter-ferenc-utca-2006.jpg
https://nagykorut.blog.hu/2014/10/01/_eloszor_gyanakodnak_aztan_beallitjak_az_unokajukat_a_mai_kepre
"először gyanakodnak, aztán beállítják az unokájukat a mai képre"
2014-10-01T12:12:02+02:00
2014-10-01T12:12:02+02:00
nagykörút_blog
https://blog.hu/user/426895
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/Budapest,%20I%20budai%20V%C3%A1r,%20%C3%9Ari%20utca%20a%20Szenth%C3%A1roms%C3%A1g%20utc%C3%A1t%C3%B3l%20a%20N%C5%91egylet%20utca%20fel%C3%A9%20n%C3%A9zve,%20Chevrolet%20t%C3%ADpus%C3%BA%20g%C3%A9pkocsi%20miniszteri%20rendsz%C3%A1mmal%20(A)%20fortepan_51233~1959-2014.jpg" alt="Budapest, I budai Vár, Úri utca a Szentháromság utcától a Nőegylet utca felé nézve, Chevrolet típusú gépkocsi miniszteri rendszámmal (A) fortepan_51233~1959-2014.jpg" class="imgnotext" width="565" height="376" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small>Budapest, I. Budai Vár, Úri utca a Szentháromság utcától a Nőegylet utca felé nézve, Chevrolet típusú gépkocsi miniszteri rendszámmal (A) fortepan_51233~1959-2014</small></p>
<p style="text-align: justify;">N. B. - Mondjon egy pár szót magáról, amit megosztana a nagyközönséggel, mit tanult, dolgozott korábban? Ezek egyenes ágú következménye volt a mostani vállalkozás, vagy más előzte meg?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Építészmérnökként végeztem a BME-n, ahol ábrázoló geometriából mindig jó voltam, ez a látásmód pedig sokat segít a régi képek pontos perspektívájának megtalálásában. Fotózással gyerekkorom óta foglalkozom. </p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">N. B. - Hogyan jött az "<a href="http://ablakamultra.hu/" target="_blank">Ablak a múltra</a>" ötlete, kötődik valami speciális benyomáshoz vagy ötlethez? Mikor és hogyan kezdődött ez az egész?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Már 2005-ben foglalkoztatott a gondolat, olyan városi installációkról fantáziáltam, amiket egy bizonyos pontról nézve az adott utca, tér múltbéli képét látnánk úgy, hogy az pontosan beleolvad a jelenkori környezetbe.</p>
<p style="text-align: justify;">Az első fotómontázsokat 2009 augusztusban készítettem, talán 6 db-ot, de akkor még nehéz volt jó minőségű, szabadon felhasználható régi képeket találni.</p>
<p style="text-align: justify;">Ez egy csapásra megváltozott a <a href="http://fortepan.hu/" target="_blank">Fortepan</a> 2010-es indulásával.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">N. B. - Hogy sikerült, és mennyi időbe telt felfuttatni, mikor és hogyan valósult meg áttörés, ha beszélhetünk ilyenről?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">2011 elején az első pár tucat képet csak feltöltöttem egy fényképmegosztó oldalra, nem reklámoztam senkinek. Aztán egy ismerősöm megosztotta, azok tovább osztották, és pár nap alatt címlapokig jutott. Azóta töretlennek mondható az érdeklődés.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">N. B. - Mennyire funkcionál ez klasszikus értelemben vett vállalkozásként, volt bármiféle gond vagy probléma a hatóságokkal vagy másokkal? Részt vesz más munkákban, projektekben?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Ez, ha mégoly komoly is, továbbra is hobbi. A Fortepan képei szabadon felhasználhatóak, erről még az elején egyeztettem is velük. Ahol engedély kellett a fényképezéshez, ott kértem, és általában mindenki segítőkész. </p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">N. B. - Van esetleg munkája, amire a legbüszkébb? Mi a története?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Már kb 400 montázs készült, nehéz lenne kedvencet választani. Szeretem, amikor például az ott lakók először gyanakodva néznek, aztán megtudván miről van szó, segítenek a bejutásban, sőt akár beállítják az unokájukat a mai fotóra.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/Budapest,%20V%20V%C3%A1ci%20utca%2055%20fortepan_27785~1911-2014.jpg" alt="Budapest, V Váci utca 55 fortepan_27785~1911-2014.jpg" class="imgnotext" width="561" height="373" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small>Budapest, V. Váci utca 55. fortepan_27785~1911-2014</small></p>
<p style="text-align: justify;">N. B. - Ez egy budapesti blog, úgyhogy meg kell kérdezzem, mi a véleménye a fővárosról? Milyen érzései vannak, amikor múlt és jelen képeit ilyen találóan összemossa? Folytonosság, vagy épp megszakítottság, fejlődés vagy állandóság? Hova tart ez a város, azok alapján a hangulati képek alapján, amiket létrehoz?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Ami az embereket illeti, azt gondolom, nagyjából ugyanazok lehettek az örömeik, problémáik 100 éve is, mint nekünk manapság.</p>
<p style="text-align: justify;">Sokkal megdöbbentőbb, sokkolóbb háborús témákat válogatni az ilyenfajta összehasonlító fényképezéshez, teszik is ezt sokan, nálam is előfordulnak ilyenek, mert megkerülhetetlenek, de én mégis inkább az embereket keresem a régi képeken, a hétköznapi pillanatokat.</p>
<p style="text-align: justify;">Budapest ideális város ehhez a sorozathoz, épületekkel, amiknek minden apró részlete 100 éve változatlan. Az ilyen állandóság megőrzését fontosnak tartom.</p>
<p style="text-align: justify;">Emellett persze a fejlődés is szükséges, de az is sokatmondó, amikor a felújított állomásra 40 éves metrószerelvény érkezik.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/Budapest,%20XIV%20%C3%96rs%20vez%C3%A9r%20tere%20(Feh%C3%A9r%20%C3%BAt)%20metr%C3%B3%20v%C3%A9g%C3%A1llom%C3%A1s%20fortepan_11105~1971-2011.jpg" alt="Budapest, XIV Örs vezér tere (Fehér út) metró végállomás fortepan_11105~1971-2011.jpg" class="imgnotext" width="565" height="375" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small>Budapest, XIV. Örs vezér tere (Fehér út) metró végállomás fortepan_11105~1971-2011 </small></p>
<p style="text-align: justify;">N. B. - Emberek, vagy inkább tárgyak, épületek? </p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Emberek. De mindig a városi szövet az, ami összeköti a két kort.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/Budapest,%20V%20L%C3%A1nch%C3%ADd%20pesti%20h%C3%ADdf%C5%91je,%20gyalogos%20alag%C3%BAt%20fortepan_29907~1963-2013.jpg" alt="Budapest, V Lánchíd pesti hídfője, gyalogos alagút fortepan_29907~1963-2013.jpg" class="imgnotext" width="565" height="375" /></p>
<p style="text-align: justify;"><small>Budapest, V. Lánchíd pesti hídfője, gyalogos alagút fortepan_29907~1963-2013 </small></p>
<p style="text-align: justify;">N. B. - Mik a jövőbeli tervei, hova lehet még vinni ezt az ötletet?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">November elején ismét lesz egy kiállítás a II. kerületi Klebelsberg Kultúrkúriában. Készítek újra évkönyvet az idei képekből, ami így már a negyedik lesz, és 2015-ös naptárat is azoknak, akik unják a zoknit karácsonyra, és inkább valami egyedi ajándékkal akarnak előrukkolni.</p>
<p style="text-align: justify;">Szeretnék egy válogatást összeállítani, kis történetekkel. Remélem, hogy lesz majd ehhez egy kiadó.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">Köszönjük Zoltánnak az interjút, ami megint csak elektronikusan készült, és a képeket. <a href="https://www.facebook.com/ablakamultra" target="_blank">Facebookon</a> pedig itt tudjátok követni.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/Budapest,%20I%20V%C3%A1r,%20Szent%20Istv%C3%A1n%20szobra%20a%20M%C3%A1ty%C3%A1s%20templom%20%C3%A9s%20a%20Hal%C3%A1szb%C3%A1stya%20k%C3%B6z%C3%B6tt%20fortepan_21309~1930-2012.jpg" alt="Budapest, I Vár, Szent István szobra a Mátyás templom és a Halászbástya között fortepan_21309~1930-2012.jpg" class="imgnotext" width="563" height="847" /></p>
<p><small>Budapest, I. Budai Vár, Szent István szobra a Mátyás templom és a Halászbástya között fortepan_21309~1930-2012</small></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2014%2F10%2F01%2F_eloszor_gyanakodnak_aztan_beallitjak_az_unokajukat_a_mai_kepre%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2014%2F10%2F01%2F_eloszor_gyanakodnak_aztan_beallitjak_az_unokajukat_a_mai_kepre%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2014%2F10%2F01%2F_eloszor_gyanakodnak_aztan_beallitjak_az_unokajukat_a_mai_kepre%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="először gyanakodnak, aztán beállítják az unokájukat a mai képre""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://nagykorut.blog.hu/2014/10/01/_eloszor_gyanakodnak_aztan_beallitjak_az_unokajukat_a_mai_kepre#comments"><img class="item_ctp" src="https://nagykorut.blog.hu/rss/image/post/id/6749805" border="0" /></a><br /></p>
interjú
fényképezés
Fortepan
Ablak_a_múltra
Kerényi_Zoltán
0
Nagykörút Blog
https://nagykorut.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/na/nagykorut/image/Budapest,%20I%20budai%20V%C3%A1r,%20%C3%9Ari%20utca%20a%20Szenth%C3%A1roms%C3%A1g%20utc%C3%A1t%C3%B3l%20a%20N%C5%91egylet%20utca%20fel%C3%A9%20n%C3%A9zve,%20Chevrolet%20t%C3%ADpus%C3%BA%20g%C3%A9pkocsi%20miniszteri%20rendsz%C3%A1mmal%20(A)%20fortepan_51233~1959-2014.jpg
https://nagykorut.blog.hu/2014/09/13/_az_amatorok_remelnek_a_profik_dolgoznak
"az amatőrök remélnek, a profik dolgoznak"
2014-09-13T13:12:28+02:00
2014-09-13T13:12:28+02:00
nagykörút_blog
https://blog.hu/user/426895
<p style="text-align: justify;">Időközönként interjúkat is olvashattok a blogon, melyek nem mindig száz százalékban kapcsolódnak Budapesthez, de igényt tarthatnak az érdeklődésetekre. Jöjjön ebből is az első, az idei magyar sommelier bajnokkal.</p>
<p style="text-align: justify;">N.B.<em> - </em>Akik nem ismernek, azok nem feltétlenül tudják, hogy nem borszakértőnek indultál, mást tanultál kezdetben és mást is dolgoztál. Mondanál erről pár szót, ill. hogy honnan jött a sugallat, hogy sommelier legyél?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span>Igen. Történészként diplomáztam a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Biztos, hogy otthonról hoztam a bor szeretetét. Korán kiderült, hogy a szaglásom és ízlelésem érzékenyebb mint általában az embereké és szeretek kommunikálni, érdekel a gasztronómia. Nincs még egy terület, ahol ezeknek nagyobb hasznát venném mint a sommelier hivatás. :)</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">N.B. <em>- </em>Milyen stációi vannak a szakmának, hogyan jut el valaki a magyar bajnoki szintre onnan, hogy mondjuk csak szimplán szereti a jó borokat?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Azért ez ennél jóval összetettebb. Sok-sok tanulás és persze kóstolás. A rutinszerzés a legfontosabb, persze valamennyit számít, hogy valakinek van-e hozzá tehetsége vagy nincsen. A bajnokságon jószerivel a mindennapi munkánk elemeit mutatjuk be, kicsit kiragadva, de a lényeget megtartva. Ha nem dolgozol sommelier-ként, a mindennapokban, nem sok esélyed van egy sommelier bajnokságon. :)</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em><img src="https://m.blog.hu/na/nagykorut/image/gondolkod%C3%B3s_SZM.jpg" alt="gondolkodós_SZM.jpg" class="imgnotext" width="504" height="756" /></em></p>
<p style="text-align: justify;">N.B. <em>- </em>Azt hiszem kétségtelen, hogy a helyeden vagy. Azt csinálod, amit szeretsz, és amiben jó vagy. Sajnos ez nem mondható el a magyar emberek többségéről, akik nem szeretik a munkájukat, és a pénzen kívül kevés motivációjuk van. Szerinted a csillagok szerencsés együttállása kell, hogy valaki a helyére kerüljön, vagy kellő kitartással és szorgalommal mindenki eljuthat oda, amiben jó, és amit szeret?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span>Az életben mindig fontos a szerencse. Hogy valaki rátalál-e, a saját útjára, ahhoz azért kell tudatosság is. Definiálni kell, hogy mihez ért az ember mi érdekli, miben tehetséges, ha pedig megvan a cél akkor keményen kell dolgozni érte. Szerencsésnek tartom magam, de a szerencse forgandó ahogy mondani szokták, az amatőrök remélnek, a profik dolgoznak…</span></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span>N.B. </span><em>- </em>Borszakértőként hogyan alakítjátok a kurrens boros világot, ízlést, azon kívül, hogy ha betérek az étterembe, ahol dolgozol, jó eséllyel olyan italt passzintasz az étel mellé, ami mindkettőt egy magasabb szintre emeli? Van egyáltalán erre ráhatásotok?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Huh, de nagy szavak…persze remélem, hogy van. A szakma mindig előrébb jár mint az átlagos borfogyasztó. De az egész szakmának (borászoknak, szakíróknak, sommelier-knek) van szerintem együttes hatása, a nemzetközi trendek mellett.</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">N.B. <em>-</em> Hogyan győznél meg egy laikust arról, aki ezt az egész foglalkozást csak üres sznobériának tartja, hogy van értelme?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">Mindig azt szoktam mondani, hogy bármit lehet enni meg inni bármivel. Ez igaz. Csak nem biztos, hogy a legjobb íz élmény lesz. Hogyan győzném meg? Mosson fogat és igyon utána egy pohár narancslevet! Na, ugye? :)</p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"><span>N.B. </span><i><span>- </span></i>Mi a véleményed a rozéfröccs-jelenségről? Egyrészt a rozé toronymagasan a legnépszerűbb típus Magyarországon, másrészt mintha május-szeptember között tényleg másról se szólna a piac és a vendéglátás, mint róla? Káros ez? Túlhájpolt lufi, ami ki fog durranni, vagy egyszerűen végre az emberek igényeihez alkalmazkodik a kínálat?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;">A rozé azért népszerű, mert nem tudsz vele mellényúlni. Mindig ugyanazt kapod tőle, tehát nincs meg benne a „nem fog ízleni” kockázata. Ahhoz, hogy valaki megismerje a saját borízlését, bizony foglalkozni kell a témával. Lehet, hogy találna magához közelebb álló vörös vagy fehér tételt, de ott nagyobb a tévedés jelensége, lévén kevésbé egyenborokról van szó. Lufi? Inkább nemzetközi reneszánsznak mondanám. Persze, hogy le fog csengni. </p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">N. B. <em>- </em>Nemrég voltál Kínában, ami sok egyéb mellett a világ egyik legnagyobb alkoholfogyasztó piaca, és ahova a magyar bor is igyekszik betörni. Hogy látod az esélyeinket, ill. mik voltak a főbb benyomásaid, mit tudsz mondani a kínai borfogyasztási kultúráról?</p>
<blockquote>
<p style="text-align: justify;"><em><i><span>Inkább legnagyobb piacának mondanám, de nem alkohol piacának. Nem értenek hozzá és nincs kultúrája. Ez nem a következő 2-3 évben fog kialakulni. A magyar bornak nem mennyiségi versenyben van esélye, hanem minőségiben. Ehhez is fontos persze a jó ár. Kínában nagyon magas vámok vannak a borra, ezt meg kell oldani.</span></i></em></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;">N. B. <em>-</em> Elhozod jövőre is a bajnoki trófeát?</p>
<blockquote>
<p><em>„Légy szerény szerény, a jövőt nem sejtheted”! :)</em><em> Törekszem a legjobb eredményre!</em></p>
</blockquote>
<p style="text-align: justify;"> </p>
<p style="text-align: justify;">Az interjú elektronikus úton készült, Matyit pedig itt tudjátok követni <a href="https://www.facebook.com/Borkalandok" target="_blank">Facebookon</a>.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2014%2F09%2F13%2F_az_amatorok_remelnek_a_profik_dolgoznak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2014%2F09%2F13%2F_az_amatorok_remelnek_a_profik_dolgoznak%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fnagykorut.blog.hu%2F2014%2F09%2F13%2F_az_amatorok_remelnek_a_profik_dolgoznak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t="az amatőrök remélnek, a profik dolgoznak""><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://nagykorut.blog.hu/2014/09/13/_az_amatorok_remelnek_a_profik_dolgoznak#comments"><img class="item_ctp" src="https://nagykorut.blog.hu/rss/image/post/id/6694433" border="0" /></a><br /></p>
interjú
bor
gasztronómia
sommelier
Szik_Mátyás
0
Nagykörút Blog
https://nagykorut.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/na/nagykorut/image/gondolkod%C3%B3s_SZM.jpg